Az Európai Bíróságnak nincs joga dönteni, ha egy tagállami hatóság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását – erre az ítéletre tett javaslatot a luxemburgi testület főtanácsnoka. A virágnyelven megfogalmazott közlemény nagyon is konkrét esetet takar: a horvát hatóságok előbb 2013-ban, majd két évvel később adtak ki elfogatóparancsot Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen a Mol–INA-ügyben, a magyar hatóságok mindkét esetben megtagadták ennek végrehajtását. Először azzal, hogy ugyanazon cselekmény miatt már büntetőeljárás indult Magyarországon, amelyet le is zártak – igaz, ebben Hernádi nem vádlott, hanem tanú volt. Másodszor pedig arra hivatkoztak, hogy nem áll fenn jogi lehetőség az üzletember letartóztatására vagy új eljárás megindítására.

A horvát bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy meg lehet-e tagadni az elfogatóparancs teljesítését azzal, hogy a bűncselekmény miatt indított eljárást megszüntették. Maciej Szpunar főtanácsnok azonban azzal hárította el a döntést, hogy az ügy végeredményben nem az európai, hanem a magyar jog értelmezésére vonatkozik, ez viszont nem a horvát – vagy az uniós – bíróság feladata, hanem az elfogatóparancsról döntő, tehát ebben az esetben a magyar hatóságoké.

Azt azért hozzátette a főtanácsnok, hogy a tagállamok kötelesek dönteni valamennyi elfogatóparancsról, még akkor is, ha ugyanazon ügyben, ugyanarról a személyről már büntetőeljárás keretében határoztak már.

Fontos, hogy a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot, ám szinte valamennyi esetben végül az indítvánnyal megegyező ítéletet hoz a testület.

Hernádi Zsoltot azzal gyanúsították meg a horvát hatóságok, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA vállalat irányításában. A letartóztatási parancsot 2013-ban szökés veszélye miatt adták ki, a horvátok ugyanis úgy látják, a Mol-vezér nem akar megjelenni a horvát igazságszolgáltatás előtt.

Közben Magyarországon is eljárást indítottak ellene vesztegetés miatt. A pert a Mol korábbi vezető jogtanácsosa indította, mert szerinte Hernádi Zsolt horvátországi korrupciós ügye miatt jelentősen csökkent a vállalat részvényeinek értéke. A magyar bíróság azért hozott felmentő ítéletet, mert bebizonyosodott, hogy a pótmagánvádlót nem érte kár, ezért Hernádi bűnösségét nem is tárgyalták.

A Financial Times már akkor arról írt, hogy a per valójában trükk, mert egy felmentő ítélettel épp azt igyekeznek megakadályozni, hogy ugyanabban az ügyben más uniós tagállamok hatóságai is eljárjanak – vagyis semlegesítik az elfogatóparancsot.

A Fővárosi Ítélőtábla egy évvel a nemzetközi elfogatóparancs kiadása után, 2014 decemberében jogerősen fel is mentette Hernádit. A horvátok 2016 decemberében fordultak az Európai Bírósághoz – nem sokkal az után, hogy a Mol-vezér lekerült az Interpol körözési listájáról.