Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az Európai Bíróság sem foglalkozik Hernádi Zsolt elfogásával.
Az Európai Bíróságnak nincs joga dönteni, ha egy tagállami hatóság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását – erre az ítéletre tett javaslatot a luxemburgi testület főtanácsnoka. A virágnyelven megfogalmazott közlemény nagyon is konkrét esetet takar: a horvát hatóságok előbb 2013-ban, majd két évvel később adtak ki elfogatóparancsot Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen a Mol–INA-ügyben, a magyar hatóságok mindkét esetben megtagadták ennek végrehajtását. Először azzal, hogy ugyanazon cselekmény miatt már büntetőeljárás indult Magyarországon, amelyet le is zártak – igaz, ebben Hernádi nem vádlott, hanem tanú volt. Másodszor pedig arra hivatkoztak, hogy nem áll fenn jogi lehetőség az üzletember letartóztatására vagy új eljárás megindítására.
A horvát bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy meg lehet-e tagadni az elfogatóparancs teljesítését azzal, hogy a bűncselekmény miatt indított eljárást megszüntették. Maciej Szpunar főtanácsnok azonban azzal hárította el a döntést, hogy az ügy végeredményben nem az európai, hanem a magyar jog értelmezésére vonatkozik, ez viszont nem a horvát – vagy az uniós – bíróság feladata, hanem az elfogatóparancsról döntő, tehát ebben az esetben a magyar hatóságoké.
Azt azért hozzátette a főtanácsnok, hogy a tagállamok kötelesek dönteni valamennyi elfogatóparancsról, még akkor is, ha ugyanazon ügyben, ugyanarról a személyről már büntetőeljárás keretében határoztak már.
Fontos, hogy a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot, ám szinte valamennyi esetben végül az indítvánnyal megegyező ítéletet hoz a testület.
Hernádi Zsoltot azzal gyanúsították meg a horvát hatóságok, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA vállalat irányításában. A letartóztatási parancsot 2013-ban szökés veszélye miatt adták ki, a horvátok ugyanis úgy látják, a Mol-vezér nem akar megjelenni a horvát igazságszolgáltatás előtt.
Közben Magyarországon is eljárást indítottak ellene vesztegetés miatt. A pert a Mol korábbi vezető jogtanácsosa indította, mert szerinte Hernádi Zsolt horvátországi korrupciós ügye miatt jelentősen csökkent a vállalat részvényeinek értéke. A magyar bíróság azért hozott felmentő ítéletet, mert bebizonyosodott, hogy a pótmagánvádlót nem érte kár, ezért Hernádi bűnösségét nem is tárgyalták.
A Financial Times már akkor arról írt, hogy a per valójában trükk, mert egy felmentő ítélettel épp azt igyekeznek megakadályozni, hogy ugyanabban az ügyben más uniós tagállamok hatóságai is eljárjanak – vagyis semlegesítik az elfogatóparancsot.
A Fővárosi Ítélőtábla egy évvel a nemzetközi elfogatóparancs kiadása után, 2014 decemberében jogerősen fel is mentette Hernádit. A horvátok 2016 decemberében fordultak az Európai Bírósághoz – nem sokkal az után, hogy a Mol-vezér lekerült az Interpol körözési listájáról.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk a nyárra.
A borbár üzletvezetője szerint a szóváltás nemi irányultságtól független volt.