szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kína és az Egyesült Államok megállapodott, hogy lemond a kereskedelmi háborúról, és nem emel további vámokat - jelentette be vasárnap Pekingben Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes.

"A két fél egyetértésre jutott. Nem bocsátkozunk kereskedelmi háborúba" - mondta Liu, aki a kínai tárgyalódelegáció vezetője volt Washingtonban, ahol Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszterrel egyeztettek.

Nem sokkal korábban Washington és Peking közös közleményben tudatta, megállapodás született arról, hogy intézkedéseket fognak hozni annak érdekében, hogy csökkenjen az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegének hiánya Kínával szemben. A közlemény arról nem szól, hogy ezzel felfüggesztik-e azoknak az amerikai vámoknak a bevezetését, mellyel 50 milliárd dollár értékű kínai árut sújtana az Egyesült Államok a jövő héttől kezdve.

Liu tudatta: Kína és az Egyesült Államok fokozza együttműködését a többi között az energia, az agrártermékek, az egészségügyi és pénzügyi szolgáltatások terén. Kína és az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege amerikai szempontból nézve 375 milliárd dollárt meghaladó hiányt mutatott 2017-ben; Washington 130 milliárd dollár értékben exportált Kínába, míg Kínából csaknem négyszer annyi, 506 milliárd dollár értékben érkezett import az Egyesült Államokba.

Mi történt?

A részletek még nem simertek, de az előzetes hírek arról szóltak, hogy iu Ho miniszterelnök-helyettes „csomagjában” ott van a nagy pénzügyi nyitás, mely azt ígéri a külföldi multiknak, hogy életük legnagyobb üzletét köthetik meg a Mennyei Birodalomban.

Eloszlanak a felhők és felszállóban a köd, múlóban az elmúlt időszak esős és szeles időjárása

- írta a látogatás előtt a Zsenmin Zsipao a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalásokról. Hozzátette, „áttérünk a konfrontációról a konzultációra”. A Kínában megjelenő Economic Information Daily már konkrétumokkal is szolgált: a kereskedelmi minisztérium arra készül, hogy csökkentse egyes élelmiszerek, gyógyszerek és kórházi berendezések vámját. Megfelelve ezzel Trump elnök egyik kívánságának, hogy csökkentsék a kereskedelmi deficitet az USA és Kína között. A kereskedelmi minisztériumnak persze más ajánlata is van erre: Amerika csökkentse azoknak a modern technológiáknak a tilalmi listáját, melyet stratégiai okból állítottak össze Washingtonban. A legnagyobb vonzerő azonban nem ez, hanem a pénzügyi piacok nagy nyitása, melyet július elsejére terveznek Pekingben.

Ennek a lélegzetelállító mutatványnak a karmestere Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki korábban a Harvard egyetemen szerzett diplomát és a kommunista párt legutóbbi kongresszusán bekerült teljhatalmú Politikai Bizottságba is. Nem túlzás lélegzetelállító mutatványról beszélni, hiszen 42 ezer milliárd dolláros piacról van szó. Ezen a hatalmas kínai pénzpiacon törpék még azok az óriások is, melyek, -mint például a Goldman Sachs- meghatározó tényezőnek számítanak New York-ban, az amerikai pénzpiacon. Jól példázza ezt, hogy az amerikai tárgyaló delegációt az a Steven Mnuchin pénzügyminiszter vezette, aki korábban a Goldman Sachs egyik igazgatója volt. Most a Goldman Sachs-ot és társait azzal kecsegtetik, hogy megötszörözhetik a profitjukat Kínában 2030-ig.

Hiába törpék ugyanis a külföldi pénzintézetek Kínában, de a dinamikus növekedés miatt bombaüzleteket köthetnek, ha feloldják a tilalmakat Pekingben. Jelenleg ugyanis a külföldieket arra kényszerítik, hogy vegyes vállalkozásokat indítsanak és a részesedésük azokban nem érheti el az 50%-ot. Ez változik meg július elsejétől. A svájci UBS már be is adta kérelmét a többségi részesedésre - tudósít a New York-i Bloomberg gazdasági portál. Amely arról is beszámol, hogy a biztosítótársaságok még nagyobb üzleteket köthetnek, mint a pénzintézetek. A Bloomberg gazdasági előrejelző csoportja szerint a külföldi biztosítók akár meg is tízszerezhetik a profitjukat 2030-ig. Még így is törpék maradnak Kínában, hiszen a részesedésük a piacon - a bankokhoz hasonlóan - nem éri el a 4%-ot, de kit érdekel ez, ha rekord profitok várhatóak?

Pekingben azzal számolnak, hogy Donald Trump elsősorban üzletember, aki az üzleti köröknek akar kedvezni. A pénzügyi piac megnyitásával igen vonzó lehetőséget és nagy profitot kínálnak. Miután Kína 2001-ben a WTO tagja lett, a globális piac átalakult, mert a hatalmas külföldi befektetések óriási kínai exportot eredményeztek. Innen a nagy kereskedelmi deficit is Amerikában, melyet Trump most csökkenteni szeretne. A pénzpiacok megnyitása Kínában hasonló fordulat lehet, hiszen az amerikai és a többi külföldi óriás igen dinamikus piacon szerezhet hatalmas profitot. De miért jó ez Kínának? Nemcsak azért, hogy megenyhítsék Trump elnököt és a mögötte álló amerikai üzleti köröket. Liu Ho miniszterelnök-helyettes azt a feladatot kapta a pártkongresszustól és személyesen Hszi Csin-ping elnöktől, hogy teremtsen rendet a pénzügyi piacokon, vagyis hárítsa el az adósság bombát, mely katasztrófát okozhat a kínai gazdaságban.

Miről van szó?

Arról, hogy a nagy állami cégek óriási hiteleket vettek fel, melyekről mindenki tudja, hogy nem képesek visszafizetni azokat. Mégiscsak mindig újra még több hitelhez jutnak, miközben javarészük pocsék mutatókat produkál. Az ok igen egyszerű: a kínai bankok tisztában vannak vele, hogy a pekingi kormány nem engedi csődbe menni az állami óriásokat. Ez ugyanis rengeteg munkahely elvesztését jelentené és destabilizálná a társadalmat. Pekingben abban bíznak, hogy a külföldi bankok csakis üzleti alapon hiteleznek majd, vagyis nem adnak pénzt a rokkant állami óriásoknak, melyek így rákényszerülnek a korszerűsítésre.

Ha Pekingben jól számolnak, akkor mindenki jól jár, mert a külföldi pénzintézetek úgy juthatnak nagy profithoz Kínában, hogy közben a kínaiak is profitálnak ebből. De a részletekkel még adós a két fél.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!