Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Mi az utolsó év, amiből keltezve még tárolnunk kell a számviteli, illetve a munkaügyi iratainkat? Ezt magyarázta el Hunyadné Szűts Veronika igazságügy adó- és járulékszakértő az Adózónának.
Adózási szempontból az adók megállapításához használatos bizonylatokat az adó megállapításához való jog elévülésig kell megőrizni, azaz 5 évig. Ezt viszont mindig a bevallásra előírt határidő évének utolsó napjától kell számítani, tehát, ha például a 2017-es társasági adó bevallását 2018 májusában kellett beadni, akkor 2018. december 31-étől számítva 5 év múlva, azaz 2023. december 31-én évül el a megállapításhoz való jog.
Előzően túl a számviteli bizonylatokat – azaz a könyvelés alapdokumentumait – 8 évig kell megőrizni. Ide tartoznak azok az okmányok, amelyek egy gazdasági esemény számviteli elszámolását támasztják alá. Az üzleti beszámolót, üzleti jelentést, leltárt, főkönyvi kivonatot, naplófőkönyvet, analitikus és részletező nyilvántartásokat is 8 évig kell megőrizni. Itt ugyanúgy számolva az éveket, mint fent.
Kivételek persze itt is vannak, például a teljesítési időpontot magában foglaló év utolsó napjától számított 10 évig kell megőrizni a távolról is nyújtható szolgáltatások bizonylatait.
A legfontosabb kivétel, hogy azokat a bizonylatokat, amelyek a szolgálati idő megállapításához, a nyugdíj kiszámításához szükségesek, sosem szabad selejtezni. Ilyenek egyes bér- vagy munkaügyi nyilvántartások.
Megszűnés esetén a felszámoló vagy végelszámoló köteles gondoskodni fentiekről.
