Nem csak a korrupció, más baj is van az EU-projektekkel

Az unió felzárkóztatási politikája keretében támogatott projektek kiválasztásakor még ma sem az elérhető eredményekre koncentrálnak, hanem a kiadási összegeket nézik és azt, milyen teljesítmény érhető el – állapította meg az Európai Számvevőszék.

Az EU régóta próbálja hatékonnyá tenni a kohéziós politikát, ám a mostani vizsgálat szerint ez a tagországokig nem ért el. A számvevőszék ráadásul azt is megállapította, hogy az utóellenőrzés (monitoring) hiányosságai miatt azt is nehéz értékelni, hogy az uniós finanszírozás milyen mértékben járult hozzá az EU és a tagállamok céljainak megvalósulásához.

Nem kis pénzről van pedig szó: az EU 2014-2020 között a rendelkezésre álló pénzt egyharmadát, 350 milliárd eurót fordít a kohéziós célokra, például munkahelyteremtésre, az életminőség javulására. A mostani jelentés elkészítéséhez a számvevők összesen hét, négy tagállamban (Cseh Köztársaság, Franciaország, Olaszország és Finnország) végrehajtott programhoz tartozó projekteket vizsgáltak meg.

Ami pozitívum: a számvevők szerint a potenciális kedvezményezetteket kellő mértékben tájékoztatták, és megfelelő támogatást nyújtottak számukra az uniós finanszírozás igénybe vételéhez. Az viszont már szintén rossz, hogy a projektek kiválasztására többnyire a pályázatok beérkezési sorrendjében került sor, tehát nem pontozták és egymáshoz képest nem rangsorolták őket. Így nem lehetett szavatolni, hogy a legjobb projektek részesültek finanszírozásban.

A Számvevőszék ajánlásokat is tett, elsősorban azt, hogy a tagállamok hasonlítsák össze a projektpályázatokat, írják elő a kedvezményezetteknek minden egyes projekt tekintetében legalább egy valódi eredménymutató meghatározását, és a pályázatokra vonatkozóan végezzék el a várt eredmények és mutatók értékelését. A bizottságtól pedig azt várja el a szervezet, hogy határozzon meg az eredményességet mérő mutatókat.

A jelentés itt érhető el magyar nyelven.