Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
„Az EU magyar boszorkányüldözése” címmel közölt véleménycikket a Politico brüsszeli kiadásának internetes oldalán Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára. Az írás is része a Sargentini-jelentés jövő szerdai európai parlamenti szavazását megelőző kampánynak, a politikus pedig arra vállalkozott, hogy „megvizsgálja a vádak alapját”.
A vizsgálat jobbára arra szorítkozik, hogy megismételje a kormány tagjai által hónapok óta emlegetett alapvetést, miszerint a Judith Sargentini holland zöldpárti politikus által készített jelentés, amely alapján az EP-képviselőknek véleményt kell mondaniuk a magyar jogállamiságról, „félrevezető és hemzseg a ténybeli tévedésektől”. Varga Judit ennél azért továbbmegy, szerinte „liberális fundamentalizmus és taktikus megbélyegzés” az alapja, „figyelmen kívül hagyja a magyar választókat”, és eltorzít olyan értékeket is, mint a (miniszterelnök legutóbbi beszédei alapján annyira fontos) kereszténydemokráciát vagy „Európa alapító atyjainak politikai gyökereit”.
Előkerül természetesen az is, hogy a jelentés korábban lezárt ügyeket húz elő, de azt is hozzáteszi, hogy jelenleg folyamatban levő ügyek is felbukkannak benne, különösen olyanok, amelyek az Európai Bíróság döntésére várnak. Az nem derül ki, ez miért gond, talán attól tart a politikus, hogy az EP befolyásolhatja a luxemburgi bírákat.
Varga Judit szerint Sargentini olyan dolgokkal is foglalkozik, amelyekhez az EU-nak nincs köze. Példaként a romákat említi, akiknek a támogatásával kapcsolatban elkötezett a kormány, és még „közmunkát is felkínál nekik”, mellesleg az Orbán-kormány „küldte” az első roma képviselőt az EP-be.
Ezt már mi tesszük hozzé: az EU roma stratégiáját a tagok éppen a 2011-es magyar elnökség idején fogadták el, az Európai Bizottság azóta többször bírálta a kormányt amiatt, hogy nem lát előrelépést ezen a téren. Brüsszel mellesleg a közmunkaprogramot is folyamatosan kritizálja.
Mi a demokráciát képviseljük, a jogállamot, a lelkiismereti szabadságot – valódi demokráciát, nem az illúziók demokráciáját
- fogalmaz, és a Bibliából is előhúz egy idézetet. Szerinte „az eltorzított információktól hemzsegő médiaközegben Sargentini legalább kísérletet tehetett volna, hogy kilép saját ideológiai visszhangszobájából”.
Ehelyett azonban zárt ajtók mögött és „korlátozott időtartamban” tárgyalt a kormány képviselőivel, nem közölte a vádakat a magyar hatóságokkal, és „mindig ugyanarra a néhány külföldi civil szervezetre hivatkozi, figyelmen kívül hagyja a több mint 60 ezer Magyarországon működő szervezetet”.
És a választókat is – mint említi, a kormány „saját választói akaratát képviseli” szemben a demokratikus alapelveket semmibe vevő jelentéssel. Elismétli a kormánynak azt a véleményét is, hogy a magyar kormánnyal szembeni politikailag motivált vádakkal teli jelentés megosztja az EU és aláássa az EU intézményeit is. Ezért az unió döntés előtt áll, vagy hagyja ezt, vagy egy olyan – a nemzetállamokon alapuló – Európát épít, amelyik „elfogadja a sokszínűséget”.
Az, hogy ez mit is jelent a kormány szemében? Álljon itt még egy idézet az írásból:
Az európai politikai nem egyszínű már. Európa és polgárai valódi színeit már nem csak a balliberális szivárvány koalíció mutatja meg, amely az uniós politikát legalább két évtizeden át uralta.
(Politico)
