szerző:
Szlavkovits Rita
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Naponta tíz család kerül utcára május óta, de ez csak a jéghegy csúcsa. Többeknek fogalmuk sincs, hogy mi történik az adósságukkal. Végül marad az ugrás a sötétbe.

Tíz nap múlva pakolunk, október hatodikáig kell elhagynunk a lakást

 – mondja szürke hangon Hevesi Ágnes. A negyven körüli nő hatéves kisfiával él nyolc éve egy újpalotai panellakásban, 2010-ben vásárolta, akkor vett fel rá egyedülállóként 6,8 millió forint hitelt. Most tíz napjuk van a kiköltözésig, papíron már nem is ők a tulajdonosok, elárverezték a lakást. A bank a hitelszerződést már évekkel ezelőtt felmondta, Ágnes szerint viszont nem kapott tájékoztatást és segítséget, hogy az adóssággörgeteget megfékezhesse. (A kilakoltatásokkal foglalkozó korábbi cikkünben részletesen olvashatnak arról, hogy a bajba jutott ügyfeleknek milyen lehetőségeik vannak az egyezkedésre a hitelt nyújtó pénzintézetekkel.)

A héten többször is is élőlánccal próbálta megakadályozni egy-egy család kilakoltatását a Város Mindenkié civilszervezet, immár sokadszor. Még augusztus közepén derült ki egy parlamenti képviselői kérdésre adott államtitkári válaszból, hogy a moratórium május elsejei feloldásától kezdődően augusztus közepéig 1355 családot lakoltattak ki.

©

Hatvan százalékuk már az ingatlan sikeres árverését követően távozni kényszerült, vagyis több száz család csendben, karhatalom kivezénylése nélkül hagyta el a lakását. A bajba jutott lakáshiteleseken elvileg a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. segíthetne, de arra, hogy beléphessenek a programba, a hitelező banknak rá kell bólintania. Az egyéb adósságot felhalmozóknak pedig egy szociális program, az olcsó bérlakások jelenthetnének megoldást. Akárhogy is számoljuk, minden napra jutott tíz kilakoltatás, és még nincs vége az évnek. Ágnesnek és kisfiának is mennie kell hamarosan, de az ezt megelőző hónapok is – mint elmondta – félelemben és rettegésben teltek, a megaláztatásnak sem voltak híján.

 A hitelszerződés felbontásától az árverésig

„Jöttek többen is tavaly decembertől kezdődően, mustrálgatták, hogy mire fognak licitálni, mi meg csak álltunk és néztünk”

– folytatta Ágnes, még mindig összeszoruló gyomorral gondol vissza arra, hogy végül január 24-én zárult le a lakásuk árverése. Egy-másfél év telt el a hitelszerződés felbontásától az árverésig, de Ágnes most sincs tisztában azzal, mi történt ez alatt az idő alatt, vajon be tudott volna-e avatkozni menetközben.

Nyolc éve vette fel a hitelt, két évvel később született meg a kisfia, majd a gyes, a gyed is lejárt. Két évig hiába küldözgette az önéletrajzokat, nem tudott elhelyezkedni, ekkor bicsaklott meg a hiteltörlesztés is. 2016-ban adta át a követelést a hitelező bank egy faktoring cégnek (a követeléskezelőnek átadott adósságokról, az ügyfelek lehetőségeiről korábbi cikkünkben olvashatnak részletesen). Tavaly ősszel jutott el az ügy a végrehajtásig, akkor már sem részletfizetést, sem a belépést a Nemzeti Eszközkezelő programjába nem engedélyezte az adósság kezelője. Ahogy lett állása és jövedelme, a részleteket vonták a fizetéséből, ráadásul, mivel nem volt házastársa, az adóstársként belépő testvére fizetésének 33 százalékát is letiltotta a követeléskezelő.

„Csak akkor tudtam meg, hogy árverés lesz, amikor megjelent egy potenciális vevő.

Az egyik ügyintéző váltotta a másikat, mindig mással tárgyaltam. Az egyikkel éppen abban állapodtunk meg, hogy összegyűjtöm a papírokat, amelyek a részletfizetéshez szükségesek, mire bementem ezekkel, addigra egy másik ügyintéző már azt közölte, hogy a végrehajtás elindult, nincs más lehetőség” – meséli Hevesi Ágnes. Ekkor felvetette, hogy belépne a Nemzeti Eszközkezelő programjába, de erre a válasz az volt, hogy meg kell várniuk az árverés végét.

„Ha sikeres lesz a licit, akkor nincs szerencséje, ha nem viszi el senki a lakást, akkor egyezkedhetünk”

– idézte az ügyintéző szavait Ágnes. Aztán december elején megjelent egy vevő, hogy megnézze, mire fog majd licitálni, innen tudta meg Ágnes, hogy január 24-ére tűzték ki az árverést

Ágnes azt sem érti, miként lehetséges, hogy a panelprogramban felújított, mai piaci árakon húszmillió forint értékű lakást úgy bocsátották árverésre, hogy az induló licit 12 millió forint volt, holott az árverés új szabályozása szerint a becsült érték legalább 80-90 százalékával kell indítani. A végrehajtó ezzel kapcsolatosan azt mondta a nőnek, hogy a lakást még 2016-ban, az önkormányzat szakembere becsülte fel 16 millió forintra, az már senkit nem érdekelt, hogy időközben az égbe szöktek a panelárak.

©

Ágnes egyébként évekkel ezelőtt maga is próbálta eladni a lakását, hogy szabaduljon az adósságtól, de annyiért tudta volna eladni, amennyiből a bank által akkor követelt 19 millió forintot nem tudta volna kifizetni. „Az én fizetésemnek a felét vonják le minden hónapban, mert volt időszak, amikor a közös költséget sem tudtam fizetni, a két tartozás után pedig a jövedelem ötven százaléka is levonható” – magyarázza Ágnes, hogy most így indulnak az új életüknek a fiával.

A bizonytalan csodában kell bíznia

„Akár életem végéig is fizethetem a hitelt, ki sem tudom számolni, hogy meddig. A fizetésem feléből, hatvanezer forintból kell valahogy boldogulnunk kettőnknek”

– mondja elkeseredetten Ágnes, akit aztán nem várt kellemes meglepetés ért. „Egy reggel a közösségi oldalon láttam meg, hogy egy férfi megosztott egy képet, amelyen egy vidéki ház volt, és amelyről azt írta, hogy egy kilakoltatott családnak szívesen átadná. Azonnal írtam neki, és mivel én voltam a leggyorsabb, most már sínre is tettük a dolgot, tíz nap múlva már odaköltözhetünk.” Ágnes egyelőre nem törődik a nehézségekkel, mert bár legalább száz kilométerre kell elköltöznie a várostól, legalább nem az utcán kell élniük, és az sem fenyegeti így, hogy a gyámhivatal elveszi tőle a kisfiát.

Harmincszoros a túljelentkezés az Eszközkezelőnél is

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. havonta ír ki pályázatot úgynevezett tartaléklakásokra. Az állami céget hat évvel ezelőtt azért hozták létre, hogy átvegye a devizahitellel terhelt lakásokat az adósokkal mint bérlőkkel együtt. Az alapítás óta 42 ezren ajánlották fel a lakásaikat, 35 ezer szerződést meg is kötöttek. Átlagosan kilencmillió forint adósságtól szabadultak meg az adósok azzal, hogy az államnak adták a lakásaikat. Az időközben megüresedett lakásokat pályáztatja meg a cég, 2014 óta 161 lakást adtak így bérbe, az idén eddig 18 lakásba kerestek új bérlőket, ezekre 552 pályázat érkezett be, harmincszor annyi az igénylő, mint az állami lakás. Pedig itt nagyon szigorúak a feltételek, elsődlegesen már eleve a NET programban részt vevők pályázhatnak.

Mit tehet az önkormányzat?

Az összes önkormányzati bérlakás 1,5 százalékát adják bérbe szociális alapon. A tehetősebb városokban, például Győrben, sokkal jobb a helyzet, itt ez az arány 80 százalék, Szegeden 76 százalék. Ez utóbbi városban három év alatt hatszáz bérlakás megújítását harangozták be még 2016-ban, ezeket rendre meg is hirdetik. Átlagosan egy lakás felújítására négymillió forint körüli összeget költenek, a Belügyminisztériumtól a tervezett felújítások töredékét, tíz százalékát kapták meg 2017-ben. A szociális bérlakásokra mindenütt 5-10-szeres a túljelentkezés. Néhány, jellemzően falvakban működő önkormányzat az üresen hagyott ingatlanok megszerzésével próbálna enyhíteni a gondokon. Csakhogy a hátrahagyott házak jelentős részénél tisztázatlanok a tulajdonviszonyok, eltűntek az örökösök, vagy éppen komoly jelzálog van az épületeken. Amelyek gazda híján rohadnak a gazzal felvert udvarokban.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Beindult a net: íme a legfrissebb mémek az MTVA-nál történtekről

Beindult a net: íme a legfrissebb mémek az MTVA-nál történtekről

Varju László állítja, újra verték, a DK-s társait nem engedik oda hozzá

Varju László állítja, újra verték, a DK-s társait nem engedik oda hozzá

Csaltak a földárveréseken, vádat emeltek ellenük

Csaltak a földárveréseken, vádat emeltek ellenük

Túl magas a magyar fizetés? Ezért vonult ki néhány autóiparba beszállító multi

Túl magas a magyar fizetés? Ezért vonult ki néhány autóiparba beszállító multi

Dinoszaurusz-lábnyomok igazi kincsesbányájára bukkantak

Dinoszaurusz-lábnyomok igazi kincsesbányájára bukkantak

A magyar fuvarozók ráküldték az ellenőröket a szabálytalankodó külföldi teherautósokra

A magyar fuvarozók ráküldték az ellenőröket a szabálytalankodó külföldi teherautósokra