Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A G7 azt írja, hogy az Erzsébet híd budai hídfőjénél egyre növekvő földkupacok nemcsak a Főtáv beruházását jelzik: a siklóprojekthez kapcsolódó régészeti feltárás is elindult a területen.
Siklót már a XIX. században is akartak építeni az akkor még lakatlan, szőlőtermesztésre használt hegyre, de a kilencvenes évektől aztán kisebb-nagyobb kihagyásokkal többször előkerült az ötlet. Jelenleg a Gellérthegyi Sikló Beruházó Szolgáltató Kft.-nek van hatályos szerződése a beruházásra, a cég szerint megvan minden szükséges engedélyük, és most kezdik az egyeztetéseket a budapesti városvezetéssel a részletektől.
A befektetők azt közölték, hogy a sikló a Hegyalja út elejétől, egy, a hegy gyomrában kialakított megállóból indulna, és a Citadella sétánynál lenne a másik végállomása. Az első szakaszon a föld alatt futna, az Orom utca vonalától pedig a földfelszín felett. Egy-egy kabinba negyven ember férne be, a jármű pedig 72 másodperc alatt tenné meg a teljes utat.
A beruházó buszparkolót is tervez építeni az alsó végállomáshoz, amelyben 13 busz férne el, illetve egy pavilont kávézóval és két kisebb üzlettel az Erzsébet hídról levezető felüljáró alá.
A projektcég tulajdonosa, Bató András azt nem árulta el, hogy mekkora költségvetéssel számolnak, miből finanszírozzák a beruházást, illetve hogy mikortól meddig tart majd az építkezés.
