Százmillió forintnál is többe kerül egy olyan futóverseny megszervezése, mint a jövő heti Spar Budapest Maraton, de még így is nyereséget hoz a verseny. Nem csak a szervezőknek, hanem a fővárosnak és az országnak is: 2015-ben a KPMG úgy számolt, hogy a két nagy őszi verseny, a Wizz Air félmaraton és az októberi maraton összesen 2,97 milliárd forint költést generált a magyar gazdaságban. De sikeres üzletileg a szervező cég is: a legutóbbi beszámolója szerint a legnagyobb budapesti versenyeket rendező BSI Sport Kft. az elmúlt éveket kivétel nélkül több tízmillió forint nyereséggel zárta, a pénzügyileg legsikeresebb év, a tavalyi, 147 millió forint adózás előtti eredményt hozott.

MTI / Mohai Balázs

Már a 2019-es maratonon dolgoznak

Nagyjából másfél év munka megszervezni egy Spar Budapest Maratont – mondta el kérdésünkre Kocsis Árpád, a BSI ügyvezető-vezérigazgatója. Vagyis a szervezőknek gyakorlatilag egyszerre kell dolgozniuk egy adott év csúcseseményein és előkészíteniük az egy évvel későbbi rendezvényt.

A budapesti szabályok szerint a legnagyobb versenyek szervezői évente kötelesek pályázni a városvezetésnél, így a BSI úgy készül, hogy már márciusban leadja a másfél évvel későbbi maraton pályázati anyagát. De ahhoz is, hogy egy eseményt jól be lehessen illeszteni a hazai és a nemzetközi versenynaptárba, nagyjából ugyanígy másfél évvel korábban tudni kell a dátumot, és legalább vázlat szintjén kell, hogy legyen ötlet egy optimális útvonalról – magyarázta Kocsis Árpád. Ehhez informálisan már ekkor egyeztetni kell a BKK-val, a rendőrséggel, a fővárossal és a közműcégekkel, de a terv aztán változhat akár az utolsó napokban is. Idén például a Dombóvári utat felbontották, csak néhány héttel a verseny előtt lett végleges, hogy tényleg lehet futni rajta.

AFP / James Porcini

Ha ez megvan, akkor 14-15 hónappal a verseny előtt el lehet kezdeni a nemzetközi promóciót és az egyeztetést a szponzorokkal. Ez azért különösen fontos, mert a legtöbb cég valamikor az ősszel foglalkozik azzal, hogy átgondolja, a következő évben milyen eseményeket szponzorálna. Ráadásul a beszállítók és más cégek partnerek is az éves szerződéseket szeretik, így ezeket érdemes elintézni már az év végén. De szintén ez az időszak jó arra, hogy az adott évi verseny tapasztalatait értékeljék és kitalálják, mit kell legközelebb máshogy csinálni.

Ha minden jól alakul, akkor tíz hónappal a verseny előtt, vagyis egy Spar Budapest Maratonnál valamikor december környékén elkészül a versenykiírás, és el kell indítani a nevezést is. A következő lépés az, hogy elrendezzék a logisztikát: fél évvel a maraton napja előtt már szerződnek azokkal a cégekkel, amelyek a sátrakat, vagy épp a mobil wc-ket szállítják. Májusra vagy júniusra bekérik a befutóérmek és a pólók terveit, hogy a közel 30 ezer darab időben elkészülhessen. De ugyanekkor dolgoznak azon is, hogy az időmérés és az online felületek jól működjenek.

MTI / Mónus Márton

Kora tavasztól már rendszeres az egyeztetés a szervezők és a BKK, a rendőrség, valamint a közműcégek között. Nagyjából egy hónappal a verseny előtt már megvan a végleges útvonal, váltóhelyekkel, a frissítőállomások és az időmérő pontok helyeivel. Ekkor elhívják a nemzetközi szövetség egy emberét, aki hitelesíti a pályát, vagyis

"nagy pénzekért megméri, hogy tényleg 42,195 kilométer az útvonal".

Ez után gyakorlatilag méterre pontosan egyeztetni kell a rendőrséggel a terelésekről. A rajt-cél helyszínét pedig akkor, ha közterületen van – most lesz az első alkalom, amikor nem így lesz – kertészekkel kell megnézetni a verseny előtt és után is, hogy a BSI megtérítse az esetleg okozott károkat, de ilyenre eddig csak ritkán került sor.

Csak építkezni ne kezdjenek a lakók

Az utolsó hetek már nagyrészt arról szólnak, hogy a médiával foglalkozzanak a szervezők. Van azért más feladat is ilyenkor, főleg, ha valami nem a tervek szerint alakul. Budapesten a maratont az igazi vis maior eddig elkerülte, de más versenyeken volt már probléma. Kocsis Árpád felidézte például egy olyan rövidebb verseny emlékét, ami előtt napokkal az árvíz elöntötte a Margitszigetet, így teljesen át kellett írni a terveket. De olyan is volt, hogy az árvíz miatt a rakpart használhatatlan volt, és a városligeti verseny szervezőinek egy nappal a rajt előtt szólt a városvezetés, hogy akkora a közlekedési káosz, hogy az Andrássy utat szabadon kell hagyni, amit a szervezők és a futók is megértéssel fogadtak.

Akadnak olyan helyzetek is, amelyekkel lehetetlen volna mit kezdeni, Kocsis Árpád szerint például igazi rémálom volna, ha egy busz lerobbanna percekkel az útlezárás előtt. Az útvonal mellett azt is figyelik a verseny előtt, nem kezdenek-e el valahol építkezni, ami útlezáráshoz vezet. Az viszont gyakorlatilag előre tervezhető, hogy hiába teszik ki 4-5 nappal a rajt előtt a megállni tilos táblákat, a BSI-nek el kell szállíttatnia 100-150 kocsit; ahogy Kocsis mondta,

„a lopós autó ezen a hétvégén belőlünk él”.

MTI / Mohai Balázs

Ami a szervezői létszámot illeti: nagyjából 1500-1600 ember dolgozik egy Spar Budapest Maraton körül, de ebbe beleszámolják azokat a BKK-s dolgozókat, biztonsági őröket is, akiket szintén a BSI fizet ki. A frissítő állomásokon – amelyeket a rajt előtt 2-3 órával építenek fel – körülbelül 700-an vannak, nagy részük olyan középiskolás, aki az 50 óra kötelező közhasznú munka keretében megy ki oda. A BSI-nek 32-34 állandó munkatársa van, rajtuk kívül 80-100 olyan emberre számíthatnak, aki egy év 22 BSI-szervezésű versenyéből nagyjából húszon ott vannak külsősként. Annak, hogy lelkes önkéntesek jöjjenek, akkora kultúrája nincs még Magyarországon, hogy erre lehessen alapozni – mondta a versenyigazgató. Ha jelentkeznek önkéntesek, akkor úgy érdemes számolni, hogy a felük tényleg el fog jönni a versenyre. Igaz, az elmúlt néhány évben már javult a helyzet.