szerző:
Tetszett a cikk?

Hiába változik jövőre radikálisan a cafeteriarendszer, a munkáltatók nem engedhetik meg maguknak, hogy ne adjanak továbbra is béren kívüli juttatásokat. Ennek oka: a munkaerő-hiány.

"Ha idén valaki kap egy cserepes virágot a főnökétől, akkor arra befizeti a főnök a cserepes virág értékének nem egészen 40,77 százalékát, adóként. Jövőre viszont ugyanebben a helyzetben a főnök és a beosztott is adózik a cserepes virág után. Furcsa egy helyzet lesz” – érzékeltette a béren kívüli juttatások jövő évi változását egy kerekasztal-beszélgetésen Fata László, cafeteriaszakértő. A 2019-es adótörvények úgy szólnak, kizárólag a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteriaelem, sok, korábban bevált juttatást nem lehet ezentúl adómentesen adni. Így munkabérként adózik majd

  • a munkahelyi étkeztetés,
  • az Erzsébet-utalvány,
  • a közlekedési bérlet,
  • az iskolakezdési támogatás,
  • a pénztári hozzájárulás,
  • a lakástámogatás,
  • a lakbér-hozzájárulás,
  • a kultúra,
  • a sport.
    ©

Ez nem lehet, ezt nem tehetik meg

– idézte fel a 2019-es adócsomag villámgyors megszavazása utáni első reakciójukat a kerekasztal-beszélgetés másik résztvevője, az Edenred ügyvezető igazgatója, Balázs Krisztián. A cég kártyákat és utalványokat forgalmaz, 45 országban, 770 ezer munkáltatóval van szerződése. Nemrégiben telefonon kérdeztek meg 300 magyarországi képviselőt, hogy tudják-e már, mit kezdenek a béren kívüli juttatások új rendszerével. A felmérés meglepő eredményt hozott: a megkérdezettek mindössze 1 százalékának volt határozott elképzelése, a többiek év végére vagy 2019 első negyedévére halasztották a döntést. Arra a kérdésre, hogy a kedvező adózási kategóriában meghagyott SZÉP-kártyán kívül más elemeket is megtartanak-e, a cégvezetők harmada nem válaszolt. Azok többsége viszont, akik már átgondolták, hogy mi legyen a radikálisan átszabott cafeteriarendszerrel, úgy nyilatkoztak, hogy a magasabb adóteher ellenére sem vennék el ezeket a juttatásokat, hanem részben vagy egészben megtartanák őket.

©

„Nem vállalom be azt a kockázatot, hogy a lábukkal szavazzanak és otthagyjanak engem” – mondta Balázs Krisztián arról, hogy 50 embert foglalkoztató saját cége ügyvezető igazgatóként mit gondol az új szabályokról. Ebben a gazdasági környezetben, ahol komoly munkaerőhiány van, nem kockáztathatja meg, hogy ne adjon valamilyen juttatást a dolgozóknak. Vonatkozik ez a nyugdíj- és egészségbiztosítási megtakarításokra is, noha ezekért a korábbi dupláját kell majd a munkáltatóknak kifizetni. „Nincs más választásunk” – tette hozzá.

Úri muri-e a cafeteria?

Nehéz megmondani, hogy ma Magyarországon hány ember kap béren kívüli juttatást. Ami biztos: 1,8 millió SZÉP-kártyát bocsátottak ki, és akinek ilyen van, annak valószínűleg más juttatás is jár. Balázs Krisztián szerint a munkavállalók nagyjából 30 százaléka érintett. Ők átlagosan bruttó 390 ezer forint forintot kapnak évente. Fata László hozzátette, hogy évről évre többet áldoznak erre a vállalatvezetők, és azok juttatása nő különösen, akik már eddig is szépen kerestek a béren kívüli juttatásokon. Szakértők szerint az informatikai szektorban nem ritka, hogy valaki a fizetése mellett évente 800 ezer-1 millió forintot visz haza cafeteriaként. Balázs Krisztián pedig olyan autóbeszállító cégről is tud, ahol jelenléti bónuszt fizetnek a dolgozóknak, „50-100 ezer forintot adnak nekik, csakhogy ne menjenek el Ausztriába szüretelni”.

Panorámamedence a Rudas Gyógyfürdő és Uszoda wellnessközpontjának tetőteraszán
©

Az, hogy egy cég milyen béren kívüli juttatást ad, múlik azon, hogy

  • a vállalat az ország melyik részén működik,
  • az ott dolgozók mennyi pénzből élnek.

És számít a dolgozók életkora is: a fiatalokat például jellemzően több juttatással próbálják megtartani a cégek, náluk a telefon, a laptop és a home office alap, míg, aki középkorú, sokszor nem közvetlen juttatást, hanem például gerincvédő széket kap a munkahelyére” – mondta Pethő Anikó, fejvadász, mire Fata László közbeszólt, „ha miskolci fiatalokról van szó, más a helyzet. Náluk ugyanis az számít, jön-e értük a busz, és beviszi-e a őket munkahelyükre vagy sem”. Hozzátette: olyan Y generációs cégvezetőt is ismer, aki AC/DC-koncertre vitte a kollégáit.

Béren kívüli juttatás lehet még:

  • a félév fizetés nélküli szabadság,      
  • a kutyabarát munkahely,
  • a segítség a költöztetésben,
  • az angol nyelvű óvoda, iskola a gyerekeknek,
  • a privát egészségügyi biztosítás.
    kutyabarát munkahely
    ©

Mit keresnek a svédek Londonban?

Nyugat-Európában – Svájcon kívül – szinte minden országban ismerik a cafeteriát. A juttatási elemek közül az étkezési támogatás a leggyakoribb. De Angliában előszeretettel támogatják a bölcsődei vagy a bébiszitteri díjat is. A skandináv országokban pedig sportra és kultúrára lehet béren kívül költeni.

Fontos, hogy Nyugat-Európában és Kelet-Közép-Európa néhány országában nem jár adókedvezmény a juttatáshoz. Svédországot, Romániát és Csehországot hozták a szakértők példaként, úgy érveltek, „azért ad például egy utalványt egy svéd munkáltató, hogy svéd alkalmazottja elmehessen egy londoni koncertre, ha akar”.

Magyarország: hogyan tovább?  

Hogy Magyarországon mire számítsanak azok, akiknek eddig járt a cafeteria? Kell-e aggódniuk? A kerekasztal-beszélgetésen résztvevők azzal hűtötték a kedélyeket, hogy „juttatások voltak és lesznek, maximum a keret változik”. Klein Sándor munkapszichológus egyenesen úgy fogalmazott, „már a szocializmusban is szerettek az emberek jutalmat kapni, a legjobbakat elküldték Kubába, a többieket Balatonboglárra”.

Balatonedericsi strand
©

Szintén nem volt vita abban, hogy a juttatásokat nem érdemes beépíteni a bérekbe. Balázs Krisztián szerint azért, mert „jövőre is jöhet változás, és könnyen tovább emelkedhetnek a költségek”. Pethő Anikó pedig úgy érvelt, hogy hiába emelnék a cégvezetők a béreket, ez nagyjából 1 éven belül odalenne, és a munkavállalók újabb emelésért könyörögnének.     

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Újra repülhetnek a Boeing 737 MAX-ok, a Ryanair máris rendelt 75 gépet

Újra repülhetnek a Boeing 737 MAX-ok, a Ryanair máris rendelt 75 gépet

Magyarország is belekeveredett Szerbia és Montenegró legújabb párbajába

Magyarország is belekeveredett Szerbia és Montenegró legújabb párbajába

M. Richárd olyan helyen edzett, ahol nem lett volna szabad

M. Richárd olyan helyen edzett, ahol nem lett volna szabad