szerző:
Balla Györgyi

Negyven olyan település van ma az országban, ahol teljes a foglalkoztatottság. Ezek egyike Rábaszentmiklós.

Dél van, szokatlanul meleg a Rábaszentmiklós széli földeken. Középkorú asszonyok hajolnak földig, szedik az érett batátát az önkormányzat parcellájában. „A szomszédos terület is a miénk” – mutat a parlagon maradt földre a polgármester. „A téeszek idején selyemhernyót tenyésztettek itt, selymet akartak gyártani, voltak azért elvetélt ötletek” – nevet fel Németh Szabolcs. A selyemgyárból azóta sem lett semmi, ötletek viszont kellenek, annak ellenére is, hogy már rég nincsenek téeszek.

©

Az egyik ötlet az, hogy közmunkások, 4 nő és 2 férfi, tavasszal egynyári virágokat, ősszel pedig édesburgonyát, csemege- és fűszerpaprikát termesztenek. Jut belőle az időseknek, az óvodásoknak, a maradékot pedig eladják. „Ordító bevételekről nem beszélhetünk – mondja a polgármester – egy évben nagyjából 2 millió forintot keres rajta az önkormányzat, és mindenki dolgozik.”

©

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái szerint ma Magyarországon 40 olyan település van, ahol nincs munkanélküliség. Ez a szám 2016-ban még 36 volt, míg 2013-ban 17. Az osztrák határhoz közeli, Sopron környéki és mosoni települések a legszerencsésebbek, Győr-Moson-Sopron települései közül például 13 falu is szerepel a listán. Ezek egyike Rábaszentmiklós.

"Ez van, ezt kell szeretni"

A faluban 140-en laknak, sok az idős, nyugdíjas. „Gyerek annyira nincsen” – magyarázza a polgármester, hogy a hatvanas évekhez képest a felére esett a lakosságszám. Másik két településsel, Mórichidával és Árpással vannak körjegyzőségben. Mórichidán dolgozik a jegyző, ide járnak a gyerekek óvodába, iskolába. Bölcsőde egyik településen sincs. Rábaszentmiklóson a posta, a bolt és a kocsma is rég bezárt. Az alapvető élelmiszereket kisteherautókkal hozzák a faluba. A háziorvos hetente kétszer jön. „Falusi viszonylatban jó a közlekedés, az első munkásjárat hajnali fél 5-kor indul, az utolsó este 8 után. Ami szívfájdalmam, hogy Győrbe könnyebb busszal eljutni, mint Tétre, hiába van Téten a legközelebbi szakorvosi rendelő. Sajnos ez van, ezt kell szeretni” – mondja lemondóan Németh Szabolcs, aki társadalmi munkában vezeti a falut, főállásban gépész Győrben, az Audinál.

©

– Hogy szólítják a gyárban? Polgármester úr?

– Nem – neveti el magát, Jenőnek hívnak.

Azt mondja, szerencsés a műszakbeosztása: két napot az Audi-gyárban dolgozik, kettőt a hivatalban. 2006 óta vezeti Rábaszentmiklóst, előtte négy évig képviselő volt.

Németh Szabolcs, polgármester
©

Az, hogy a faluban ma nincs egyetlen munkanélküli sem, szerinte több dolognak köszönhető:

  • a közmunkaprogramnak,
  • Győr, Csorna, Tét közelségének,
  • az Audinak.

Mégis úgy látja, „verejtékes munka” volt elérni, hogy „aki él és mozog, az dolgozni menjen, vagy most, reggel jöjjön haza”. Van, aki a mezőgazdaságból él, családi gazdálkodó. Akad építési vállalkozó, olyan, aki Ausztriába ment dolgozni, a többiek a közeli gyárakba járnak, Győrbe, Csornára, Tétre, vagy közmunkások. Így néz ki a teljes foglalkoztatottság az ország nyugati felén, közel a határhoz és a kormány egyik kedvenc multijához.

„Ha nem lenne itt az Audi, nem vagyok biztos benne, hogy nem azon a szinten lenne a falu, mint néhány alföldi település” – véli a polgármester. „Az autógyárban nem probléma elhelyezkedni, több műszakban, szalag mellett, minimum 8 órában, havonta nagyjából 180-200 ezer forintért” – teszi hozzá. A közmunkások ennél jóval kevesebbet kapnak: a napi 8 óráért havi bruttó 81 ezer 530 forint jár. Ebből valamivel több, mint 50 ezer forint marad. Németh Szabolcs szerint szegénység nincs a faluban, az emberek mégis panaszkodnak. Kevés a pénz.

©

„Ha kisüt egy kicsit a nap, itt meleg van” – vezet az egyetlen ép fóliasátor alá egy alacsony, kissé hajlott hátú asszony. A szomszéd fóliát megtépte a vihar, „abban csemegepaprika van”. A kert az egyházé, az önkormányzat bérli. A nő mutatja, "ez itt fűszerpaprika, tegnap szedtük". 55 éves, két nyelven beszél, építészmérnökként végzett, most közmunkás. Munkatársának csak két éve hátra a nyugdíjig, addig dolgozna a faluban. Nem biztos, hogy tud. A kormány ugyanis azt tervezi, hogy 2020-ig fokozatosan 150 ezerre csökkenti a közmunkások számát az országban. Így akarja elérni, hogy az emberek az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjenek el. Míg 2016-ban volt olyan hónap, hogy 240 ezer embert foglalkoztattak közmunkásként, mára nagyjából 100 ezerrel kevesebben lettek. Ennek megfelelően a közmunkások után járó állami támogatás is kevesebb lett: 2017-ben a kormány 325 milliárd forintot szánt közfoglalkoztatási programokra, idén már csak 225 milliárdot, 100 milliárddal kevesebbet. Úgy kalkulálnak, ha kevesebb a pénz és kevesebb a poszt, a végén kevesebb lesz a közmunkás is.

A számok egyelőre nem ezt mutatják: a Népszava írt nemrégiben arról a belügyi felmérésről, amely szerint az állami apparátus 100-ból 89 közmunkást nem tudott piaci álláshoz juttatni. Júniusban alkalmi munkára az egész országban összesen 8 embert tudtak elhelyezni. Ugyancsak kiderül a jelentésből, hogy a januárban vagy februárban megszűnt közfoglalkoztatás után a nyilvántartott álláskeresők 86 százalékát egyszer sem próbálták munkához juttatni.

©

„Ezeknek az embereknek a bérét, a járulékait nem fogom tudni hónapról hónapra kigazdálkodni” – reagál a polgármester a lehetőségre, hogy a kormány esetleg végleg kivezeti a közmunka-programot. „55-60 éves emberek hová is tudnának elhelyezkedni?! – fakad ki. – A hosszú évek alatt fizikálisan kikészültek, ez egészen biztos." Ahogyan azt is, ha nem lesz közmunka, Rábaszentmiklós „nem lesz első a teljes foglalkoztatottsági listán”, és alaposan megcsappan az önkormányzat amúgy is szerény költségvetése. Ördögi kör.

Vidékre bezárva   

Győr-Moson-Sopron megyéhez hasonlóan Északkelet-Magyarországon, a Tiszántúlon és a Dél-Dunántúlon is sokak megélhetése függ a közmunkától. Utóbbi országrészekben annyival rosszabb a helyzet, mint Győr közelében, hogy onnan – pénz híján – sem elköltözni, sem ingázni nem lehet.

„Eladó ház vagy telek a faluban nincs” – mondják a rábaszentmiklósiak. Nehezen szokták meg, hogy egyszerre zárt be a bolt és a kocsma a településen. Az épületet nemrégiben megvette az önkormányzat, kisebb csomagolóüzemet nyitna. Az a terv, hogy a faluban megtermelt zöldséget csomagolnák és árulnák a közmunkások. Egy-másfél éven belül szeretnék megkezdeni a munkát.

©

Ehhez azonban pénz is kell. Az önkormányzat évi 14 millió forintból, csak és kizárólag állami pénzből gazdálkodik, helyi adók nincsenek. A polgármester szerint szóba került már, hogy legyen kommunális adó, de nem hozna annyi bevételt, hogy megérje azt bevezetni. „Nagy beruházásokra nem gondolunk, szeretnénk, de nem megy” – meséli. Legutóbb egy traktort vettek volna 9 millió forintért, uniós támogatással, de nem jött össze. Hiába tették félre az önerőhöz szükséges pénzt, késett a támogatás, ezért „úgy döntött a képviselő-testület, vannak nekünk ennél fontosabb dolgaink is, minthogy vásároljunk egy traktort”. Hiányzott a pénz a kasszából, hitelt kellett volna felvenni a működéshez, „inkább visszamondtuk a pályázatot”. Németh Szabolcs utólag azt mondja, jól döntöttek, se pénzt, se traktort nem láttak volna azóta sem, „jól ki van ez találva”.

Rábaszentmiklóson csak az utóbbi két évben 6 pályázatot buktak el. Vagy azért, mert nem volt pénz, vagy azért, mert a közeli városok valamelyike lett a befutó. Korábban Köteles László, a Tokajhoz közeli Komlóska polgármestere panaszkodott a hvg.hu-nak arra, hogy évek óta nem jut pénz minőségi munkahelyekre, mert „a megyei jogú városok viszik el a lehetőségeket és az ezzel járó támogatásokat”. „Ha jön is egy kis pénz, abból nem a falu szélén épül gyár, hanem a város szélén” – fakadt ki. Komlóska esetében Sárospatakot hozta példaként, illetve Sátoraljaújhelyet, ahol egy időben még üveghidat is álmodtak uniós támogatásból. „A falusiak mentálisan és morálisan is nagyon rossz állapotban vannak, érzik a kilátástalanságot és a kiszolgáltatottságot, azt, hogy öt éve ugyanannyit keresnek közmunkásként. Ebből kitörni nem lehet” – tette hozzá Köteles László.

©

Az ország másik végén, a Marcal partján sincs ez másként. Németh Szabolcs azt mesélte, minden, ami az elmúlt években épült, társadalmi munkának köszönhető, „így lett a Marcal partján pihenőpark, a temetőben meg ravatalozó”. És így nem adósodtak el. Utak, járdák építésére, szigetelésre nem gondolnak, ahol tudnak, spórolnak. Például nem gázzal, hanem fával fűtenek, amihez a fát az önkormányzat erdejéből veszik. Az utóbbi évek egyértelmű sikere – a teljes foglalkoztatás és hitelmentesség mellett – az, hogy valamivel több, mint egymillió forintból, igaz, belügyminisztériumi hozzájárulással sikerült felújítani a háziorvosi rendelőt. A polgármester a jövő illetően tanácstalan, elintézi annyival, "virágzik a csicsóka, abból tavasszal biztosan lesz valami".   

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Klímaharc vs gazdagok: helikopterrel szállítják a havat a sípályákra

Klímaharc vs gazdagok: helikopterrel szállítják a havat a sípályákra

Jávor Benedek: Üres kommunikációs fordulat a kormány zöldülése

Jávor Benedek: Üres kommunikációs fordulat a kormány zöldülése

Oktatási Hivatal: Külön kértük a szakszolgálatokat, hogy tájékoztassák a szülőket

Oktatási Hivatal: Külön kértük a szakszolgálatokat, hogy tájékoztassák a szülőket

Visszakerül a Kúriára a lúgos orvos ügye

Visszakerül a Kúriára a lúgos orvos ügye

Repülő gázpalack ölt meg egy járókelőt Sydney-ben

Repülő gázpalack ölt meg egy járókelőt Sydney-ben

Videó: Jeget dobtak egy 137 méter mély lyukba az Antarktiszon, és furcsa hangot adott ki

Videó: Jeget dobtak egy 137 méter mély lyukba az Antarktiszon, és furcsa hangot adott ki