Ugrásszerű növekedést produkált idén a lakossági hitelpiac, ezen belül is a lakáshiteleké és a személyi kölcsönöké a főszerep. Előbbieknél az új szerződések összege 720 milliárd forintra rúgott az év első 10 hónapjában, ami 35 százalékos éves bővülést jelent. A személyi kölcsönök ennél is tempósabb, 50 százalékos növekedést értek el, ez 383 milliárd forint új kihelyezésnek felel meg. A BankRáció.hu összegyűjtötte az öt buktatót, ami leggyakrabban nehezítette meg az idei évben személyi kölcsönt felvevők életét.

Mekkora összegre van szükség?
Sokszor előfordul, hogy a hitelfelvevők nem számolnak a járulékos költségekkel, ezáltal alulbecsülik a hitelösszeget. Például lakásvásárlás utáni felújításra nem mindig marad pénz. Ahogy előfordulhat az is, hogy a felújítási költségek a munka közben megemelkednek. Arra is volt példa, hogy valaki a lakás vételárát személyi kölcsönből pótolta ki, de az illetékkel nem kalkulált.

Mennyi fér bele?
A kölcsönigénylés előtt érdemes mérlegre tenni a havi bevételeket és kiadásokat. Sőt, váratlan költségekkel is számolni kell, és ezektől függően kell meghatározni a hitel és a havi törlesztés összegét. Mégpedig úgy, hogy extra kiadás esetén se jelentsen gondot a hitel visszafizetése. Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője megemlítette, eleve van egy jogszabályi korlát, amely szerint a nettó jövedelem maximum 50 százaléka, 400 ezer forintos havi bevételnél a 60 százaléka mehet hiteltörlesztésre, de nem jó megoldás teljesen kifeszíteni a költségvetést, inkább 30-40 százaléknál érdemesebb meghúzni a plafont.

Egy ajánlat nem elég!
A BankRáció.hu tapasztalatai szerint viszonylag sokan már az első ajánlatra vagy a saját bankjuk által kínált konstrukcióra ugranak, pedig a legtöbb esetben vannak kedvezőbb ajánlatok. Különösen, hogy a személyi kölcsönök iránti kereslet miatt a bankok közötti verseny fokozódik, így napról napra jöhetnek ki kedvezőbb konstrukciók. A BankRáció.hu számításai szerint például december közepén egy 5 éves 1,5 millió forintos – a teljes futamidőre fix törlesztésű – személyi kölcsönök közül a legkedvezőbbek havonta 30 ezer forint alatt maradnak, a legdrágábbaknál viszont bőven 40 ezer forint felett lehet a havi számla.

Kulcsfontosságú feltételek
Az említett legjobb ajánlatok, azaz legalacsonyabb törlesztőrészletet biztosító személyi kölcsönök felvételét a bankok különböző feltételekhez köthetik. Sokan nem nézik meg, hogy milyen esetben érhető el a legkedvezőbb kamat. A legalacsonyabb kamatot például nagyobb összegű rendszeres jövedelem esetén adják csak meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha a hitelfelvétel után nem teljesül a jövedelemjóváírásra vonatkozó feltétel, akkor hiába fix törlesztésű az adott személyi kölcsön, ebben az esetben mégis megemelkedhet a törlesztőrészlet. Arra is volt példa, hogy az érintettek nem voltak körültekintőek a vásárláshoz kötött hiteligényléskor, és csak később derült ki, hogy a 0 százalékosnak gondolt hitel rövidebb futamidőre szól. Az is előfordult, hogy a nagyon magas kamatozású hitelkártyáról fizették a terméket, nem pedig a sokkal olcsóbb személyi kölcsönből. Így a termék sokkal drágábban került hozzájuk.

Hitelt csak szükség esetén
A személyi kölcsönök kamata és törlesztőrészlete a korábbi évekhez jelentősen csökkent, csábító ajánlatok vannak a piacon, de csak meghatározott cél elérése érdekében érdemes eladósodni. Ilyen például a lakásfelújítás, ez ugyanis értékteremtő beruházás, minőségi javulást jelent több évre előre, emellett a felújított lakások iránti fokozott kereslet miatt megterülő kiadásról van szó. Ahogy egy autóvásárlás is szintlépést jelenthet, korszerűbb, takarékosabb modell esetén. Megfordítva a dolgot: ha százezreket vagy milliókat költünk el karácsonyi ajándékra vagy utazásra személyi kölcsönből, az könnyen rosszul sülhet el, mert egyrészt az élvezeti érték hamar elillan, a törlesztőrészleteket pedig évek múlva is fizethetjük.

A BankRáció.hu szakértői szerint a hiteligénylők egyre tudatosabbak, ezt jelzi például, hogy ma már az új lakossági hiteleknél a több évre fix törlesztésű konstrukcióké a főszerep.