Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Központi Statisztikai Hivatal 2016 október–novemberében a háztartások 10 százalékos mintáján mikrocenzust hajtott végre. A most közzétett, foglalkozások presztízsét vizsgáló kutatás körébe 173 foglalkozás került be. Ezek kiválasztásakor az 1988-as vizsgálat foglalkozáslistájából indultak ki. A listából kimaradtak azok a szakmák, amelyek már nem relevánsak (például tanácselnök), és bekerültek olyanok, amelyek azóta terjedtek el (például programozó).
Általános foglalkozásipresztízs-sorrend
KSH / mikro-cenzus 2016
A KSH megállapítása szerint az egyes foglalkozások társadalmi hasznossága és az azokkal elérhető kereset között húzódik meg a legnagyobb feszültség: a válaszadók megítélése szerint a három leginkább alulfizetett foglalkozás a mentősöké, a kórházi ápolóké és a bölcsődei gondozóké volt, de kevésnek értékelték a szociális gondozó, a pék, az óvónő, a tűzoltó és a dajka keresetét is.
Kereset szerinti foglalkozási sorrend
KSH / mikro-cenzus 2016
A társadalom szerint túlfizetett foglalkozások a hatalmi szférához, a sport egyes ágaihoz, valamint a bűnözés területeihez kötődtek. A kereset szerinti foglalkozási rangsor élén a bankelnök állt, a másodiktól az ötödik helyig kizárólag politikai foglalkozások kerültek a listára, míg a presztízs alapján felállított rangsorba viszont még az első húsz helyre sem fértek bele politikusi foglalkozások.
A legfiatalabb válaszadók értékítéletében egyébként a többiekhez képest nagyobb szerepet játszik a vezetői és hatalmi pozíció, szemben a képzettséggel.
