Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A szervezet nem írta alá a megállapodást, szerintük ugyanis Magyarország ilyen tekintetben még mindig el van maradva szomszédaitól.
Ahogy beszámoltunk róla, Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése után jelentette be, hogy kétéves bérmegállapodást fogadtak el a VKF munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői, amely szerint 2019. január 1-jétől és 2020. január 1-jétől is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség azonban ezt kevesli. Kordás László, a szervezet elnöke az RTL Klub Híradójának azt mondta, nem írták alá a megállapodást, mert ők a 8%-os emelés helyett legalább 10%-osat akarnak, a minimálbér ugyanis Romániát kivéve a környező uniós országokban magasabb, mint Magyarországon.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség így már nem csak a túlóratörvény, hanem a minimimálbér miatt is sztrájkot tervez januárra.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.
Ha van amerikai álom, van magyar álom is: a saját otthon – írta Orbán, aki szeptember 20-ra nagy találkozót hirdetett a Digitális Polgári Köröknek.
Augusztus 9-én lejárt a bánya engedélye.