Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Gellert kapott a kormány nagy felhajtással kísért kommunikációja a kettős élelmiszer-minőségről. Miközben a politikusok azt igyekeztek a magyarok tudatába vésni, hogy a multinacionális cégektől rosszabb minőségű élelmiszert kapnak, mint a nyugati vásárlók, a múlt héten kiderült: egy belga cég tulajdonában levő bajai feldolgozóüzemből eredt az a lisztériafertőzés, amely Európa-szerte kilenc emberéletet követelt. Természetesen nem arról van szó, hogy a Greenyard a külföldi piacokra szánt termékekhez, főleg a fagyasztott csemegekukoricákhoz eltérő alapanyagokat vagy másmilyen technológiát alkalmazott volna, netán kevésbé vette volna komolyan a higiéniai előírásokat. A mostani eset arra világít rá, hogy ugyanaz az élelmiszer egészen más, akár az egészségre is ártalmas lehet, ha másképp tárolják vagy másképp használják fel, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között állították elő.
Aligha vigasztalja azonban a nyugat-európai fogyasztókat, hogy a Greenyard fagyasztott kukoricája, spenótja, sóskája, babja vagy éppen zöldségkeveréke azért nem okozott Magyarországon egészségügyi problémákat, mivel – mint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiemelte – mifelénk ezeket főzve fogyasztják, a hőkezeléssel pedig kiirtják belőlük a veszélyes Listeria monocytogenes baktériumot. A Nébih azt is világossá tette a HVG-nek adott válaszában, hogy a társaság nem vétett a jogszabályok ellen.
Annak ellenére nem vonják felelősségre a céget, hogy az uniós hatóságok vizsgálatai szerint a kórokozó évek óta a bajai üzem gyártósorán tanyázott, és Nagy-Britanniában már 2015 decemberében regisztráltak olyan megbetegedést, amelyet később ehhez a baktériumtörzshöz kötöttek. A hatóság szerint ez a törzs az L. monocytogenes egyik új, agresszív formája, felfedezését pedig külön nehezítette, hogy kevés megbetegedés történt – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2018 júniusáig összesen 47 esetet azonosított be az unió öt országában. A baktériumot a mindennapi tisztítással, fertőtlenítéssel nem is tudták kiirtani az üzemben – ebből a szempontból megint felmentette a hatóság a felelősség alól a Greenyardot, amelynek bajai feldolgozójában a március óta zajló sorozatos ellenőrzéseken mindent rendben találtak.
AFP
Hibás tehát nincs, az Európa 14 országát ellátó üzemből 2018-ban mégsem került ki termék. Mint az anyacég lapunkkal közölte, nem is tudják, legközelebb mikor szállíthatnak innen. Pedig a termelés folyik, ám tavaly november óta leginkább a hatósági kontroll számára.
Ha senki nem vétett, miért zárták le az üzemet már az előtt, hogy július elején közzétették volna a hatóságok a vizsgálat eredményét? A Nébih ezt azzal magyarázza, hogy a baktérium ugyan a földben, zöldségekben is tenyészik, az állatok és az emberek pedig hosszú időn keresztül tünetmentesen lehetnek a hordozói, az azonban elfogadhatatlan, hogy a gyártási láncba kórokozó kerüljön. És az is, hogy az üzletekbe: július első napjaiban egész Európában elrendelték a Greenyard Baján gyártott, számtalan márkanév alatt forgalmazott termékeinek kivonását a boltokból. Ez valószínűleg nem az utolsó visszahívás lesz, hiszen – mint az agrarszektor.hu rámutatott – a feldolgozó nemcsak a kiskereskedelembe szállított, hanem olyan hűtő- vagy konzervipari cégeknek is, amelyek saját készítményeikben használták fel a termékeit.
Jelenleg így annak ellenére sötétben tapogatóznak a felek, hogy magát a törzset a bajai üzemben felfedezték és kiirtották. Hosszú hónapokba telhet, mire kiderül, hogy honnan, esetleg melyik beszállítótól származott a kórokozó – mondja Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ez pedig nemcsak a Magyarországon csaknem 8 milliárd forintnyit termelő, árfolyambevételének nagyjából 60 százalékát exportból szerző Greenyard Frozen Hungary Kft., illetve anyacége számára súlyos presztízsveszteség, hanem az egész ágazatra visszaüthet. Magyarország jelentős szereplő a csemegekukorica termesztésében, a mélyhűtött csemegekukorica előállításában egyenesen piacvezető Európában: 65–70 ezer tonna körüli termelésének majdnem 90 százaléka kivitelre kerül.
Az külön rossz hír, hogy a botrány éppen júliusban, a zöldség-gyümölcs szezon kezdete után tört ki, amikor a szerződött partnereknek új vevőket kell keresniük terményeikre. Ledó Ferenc azonban úgy látja, a beszállítóknak annak ellenére nincs különösebb okuk aggodalomra, hogy a Greenyard a mára globalizálódó ágazat komoly szereplője – a világ 27 országában jelen levő cég tavaly összesen több mint 4,17 milliárd eurós nettó bevételt ért el. Óriási a harc a termékekért, amelyek iránt világszerte egyre nagyobb a kereslet. Beltartalmi jellemzőik alapján ugyanis a mélyhűtött termékek közelítik meg a legjobban a frisseket, ez is magyarázza, hogy ez a piac az egészségtudatos fogyasztók körében is folyamatosan nő.
AFP
Más kérdés, hogy most jó eséllyel éppen azok a fogyasztók estek áldozatul Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Dániában és Ausztriában a fertőzésnek, akik a fagyasztott termékeket egészségtudatos étkezésük részének tekintették. Az európai hatóságok is azt igyekeznek mindenkivel megértetni: a megbetegedés ellen az egyetlen biztos módszer az, ha turmixolás vagy salátába keverés helyett megfelelően megfőzik a zöldségeket.
