Kis János: Könnyen rajtaveszthet Orbán a választások megpuccsolásán
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
Nem tudtak ellenállni a hatalmas kísértésnek a legnagyobb dán pénzintézet, a Danske Bank (DB) észtországi leányvállalatának vezetői. Éveken keresztül hagyták, hogy külföldi állampolgárok utaljanak át hatalmas összegeket Nagy-Britanniába, illetve különféle adóparadicsomokba, amivel persze jelentős jövedelemhez juttatták a pénzintézetet. A 2007–2015 közötti években 15 ezer külföldi számlatulajdonos 9,5 millió utalást hajtott végre, s mintegy 200 milliárd eurónyi pénzt mozgatott meg. Ez sokszorosa az észtországi bankokban betétként őrzött összegnek. Az ügyfeleket egyébként nem a DB gyűjtötte, a portfóliót akkor szerezte meg, amikor 2007-ben megvásárolta az észt Sampo Bankot.
Bár már 2010-től kezdve egyre többen jelezték a DB-nek, hogy az észtországi fiókokban nem ellenőrzik megfelelően a külföldi számlatulajdonosok hátterét és az általuk mozgatott pénz eredetét, a számlák bezárása csak 2015-ben kezdődött meg, és 2016 elején fejeződött be. Pedig az észt hatóságok mellett mások is figyelmeztettek, egyebek mellett a moszkvai jegybank is eljuttatta a DB-nek az általa feketelistára tett orosz állampolgárok névsorát. Ez onnan derült ki, hogy a DB elleni vizsgálat során átfésült több millió e-mail egyikében, egy 2013 áprilisában írt üzenetben a dán bank pénzmosás elleni harcot koordináló igazgatója a feketelistán lévő személyek számlái iránt érdeklődött. A DB tétlensége – amit talán az okozott, hogy a 2007-es 1,6 százalékról 2011-re 10,7 százalékra ugrott az észt leányvállalat részesedése a csoport profitjából – is oka annak, hogy az Európai Bizottság a kontinens legnagyobb pénzügyi botrányának nevezte az Észtországban történteket.
Danske Bank Tallinban
AFP / Raigo Pajula
Valószínűnek tűnik, hogy a DB-t használták pénzmosásra azok az oroszok is, akik az állami hivatalokban elsikkasztott összegeket menekítették ki hazájukból. Legalábbis ezt állítja az amerikai Bill Browder, aki az Oroszországban működő Hermitage pénzügyi tanácsadó cég társalapítójaként már egy évtizeddel ezelőtt azt ismételgette, hogy a vezető tisztségviselők rendszeresen meglopják az államot, majd a vagyont külföldre viszik. Browder Szergej Magnyitszkij ügyvéddel együtt próbálta bizonyítani igazát, ám végül őket vádolták meg Moszkvában gazdasági bűncselekményekkel. A letartóztatott Magnyitszkij 2009-ben gyanús körülmények között meghalt a börtönben. Az ügy kezelése miatt megromlottak az orosz–amerikai kapcsolatok, az USA-ban törvényben sújtották szankciókkal az érintett orosz tisztségviselőket.
A komoly vizsgálatok azt követően kezdődtek el, hogy az amerikai hatóságoknak is feltűnt: a DB-n keresztül dől ki a pénz a volt Szovjetunió tagköztársaságaiból, leginkább Oroszországból. A banknak még Azerbajdzsánból is sok ügyfele volt, de állítólag a DB-t használták az illegális fegyverkereskedők is. Míg egyelőre csak a DB által kezdeményezett könyvvizsgálói ellenőrzés eredményeit tették közzé, az USA és az EU hatóságai folytatják a maguk vizsgálatát, s várhatóan komoly büntetéssel sújtják majd a bankot. Azt viszont már most tudni lehet, hogy soha nem fog kiderülni pontosan, mennyi pénzt mostak tisztára az észt fiókokon keresztül, s hogy kik a hatalmas összegek valódi tulajdonosai.
A könyvvizsgálat ugyan azt állapította meg, hogy a DB legfelső vezetése nem sértett törvényt, de Thomas Borgen vezérigazgató lemondott a tisztségéről. „Bár törvényességi szempontból tisztáztak, enyém a végső felelősség. Kétségtelen, hogy szervezetként kudarcot vallottunk, s nem feleltünk meg a velünk szemben támasztott elvárásoknak” – indokolta lépését. A bank egyúttal több intézkedést is bejelentett: elbocsátották és feljelentették a legsúlyosabb hibákat elkövető alkalmazottakat, az átutalásokból származó tiszta nyereséget – 1,5 milliárd dán koronát – pedig jótékonysági célokra fordítják. Emellett a DB közös irányítás alá vonta a balti térségben – Észtországban, Litvániában és Lettországban – működő leányvállalatait, megnövelte a pénzmosás elleni küzdelemben részt vevő alkalmazottak számát, s egységesítette a három országban használt it-rendszert is.
Thomas Borgen a Danske Bank vezérigazgatója
AFP / Anne Baek
Az utóbbi döntés közvetett elismerése lehet annak, hogy az exszovjet tagállamok polgárai nem csak Észtországot használták, illetve használják pénzmosásra. Lettországban például tavaly 18 ezer gyanús pénzmozgást észleltek, igaz, a hatóságok végül csak 85 ügyben indítottak vizsgálatot. Az eurót 2014-ben bevezető országot továbbra is azzal vádolják, hogy nem ellenőrzi elég szigorúan a bankokat. A kétségek már csak azért sem oszlanak el, mert a közelmúltban kezdték meg az ABLV nevű lett bank felszámolását, amelyet azzal gyanúsított meg az amerikai pénzügyminisztérium, hogy intézményes pénzmosást folytat. Az sem javított az ország megítélésén, hogy korrupció vádjával februárban őrizetbe vették Ilmars Rimsevics jegybankelnököt. Bár végül a helyén maradhatott, az ügy sokat ártott Lettország nemzetközi tekintélyének.
Más európai államokban is előfordulnak hasonló esetek. A német Deutsche Bank tavaly fizetett 700 millió dollárnyi büntetést, mert gazdag orosz üzletembereknek segített 10 milliárd dollár külföldre juttatásában, a holland ING pedig augusztusban kapott 775 millió eurós bírságot, mert nem vette észre a pénzmosásra utaló jeleket. Magyarország is érintett, a tavaly kirobbant „Laundromat-ügyben”, melynek során orosz állampolgárok – 68 gyanús ügyletben – 24,6 millió dollárt folyattak át magyarországi bankokon.
