Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Magyar Nemzeti Bank friss lakáspiaci elemzése tragikus adatokat közöl a lakásállomány megújulásáról.
Több mint 20 évet kellene ma dolgoznia egy 60–80 négyzetméteres budai lakásért annak, aki az átlagos nettó keresetének minden forintját arra költené; tíz évvel ezelőtt ugyanez „csak” 17 évnyi erőfeszítésbe került. A Belvárosban még jobban elszabadultak az árak, de még egy pesti családi otthonért is 12 évig kell gürcölni – derül ki a Duna House HVG számára készített kimutatásából. Hiába magasabb most majdnem 80 százalékkal a nettó átlagkereset, mint a globális gazdasági válság 2008. őszi kirobbanásakor, ha a frekventált kerületekben csak az idén 20 százalékkal emelkedtek az árak (s a divatos agglomerációs övezetben sem sokkal kedvezőbb a helyzet). A vidékről a fővárosba költözni vágyók helyzete a legreménytelenebb: míg a KSH adatai szerint augusztus végén a magyarok átlagosan 216 ezer forintot vittek haza, a legszegényebb megyékben (a közmunkásokat is beleszámítva) csupán 150–170 ezer forintot, Budapesten viszont 270 ezernél is többet.
Sokkoló, hogy reálértéken már 43 százalékkal drágábbak a fővárosi lakások, mint a válság kitörésekor, de országosan is 9 százalékos az emelkedés. Régiós összevetésben viszont már-már barátságosnak tűnik a budapesti helyzet: a Belváros 900 ezer forint körüli átlagáraival szemben Bécsben kétmilliót, Prágában másfelet kell fizetni egy négyzetméterért, Pozsonyban nagyjából ugyanennyit, s csak Zágrábban, Belgrádban és Bukarestben kevesebbet. Ez persze az eltérő jövedelmekkel is magyarázható.
A magyar vidéken sokkal olcsóbban lakáshoz lehet jutni: a nagy ingatlanboomból egyelőre kimaradt Pécsett például hatévi nettó átlagkeresetből megvehető egy családi méretű otthon – persze használtan. A vidéki városok többségében – kivéve egy-két ipari vagy egyetemi centrumot, mint amilyen Győr, Kecskemét vagy Debrecen – a fővároshoz képest nagyjából féláron, a községekben pedig ötödáron lehet lakáshoz jutni. A KSH adatai szerint országos átlagban kevesebbet kell ma dolgozni egy szokványos – vidéken 70–80 négyzetméter körüli, Budapesten kisebb – lakásért, mint egy évtizede. Ám a családok az egyre nyíló árolló ellenére sem akarnak a falvakba költözni, s eddig a kormány is adós maradt a beígért, kifejezetten ezt célzó támogatási rendszerrel.
A Budapesten átlagosan 30 millió, vidéken közel 25 millió forintért kínált új lakásokkal azonban nemcsak az a baj, hogy sokba kerülnek, hanem az is, hogy nem épül belőlük elegendő. A dübörgő építőipar egyre szűkösebb kapacitásainak zömét ugyanis a nagy állami beruházások kötik le. A Magyar Nemzeti Bank friss lakáspiaci elemzése tragikus adatokat közöl a lakásállomány megújulásáról: tavaly nálunk ezer lakásra 3,3 új jutott, míg Ausztriában például majdnem 14. Ahhoz, hogy a lakások minősége érdemben javuljon, évi 30–40 ezer újnak kellene épülnie, de az előrejelzések szerint az idén 7,4 ezret, jövőre 15,7 ezret, 2020-ban pedig várhatóan csak háromezret adnak át, főként a kedvezményes áfakulcs megszűnése miatt. S bár az új otthonok jó részét már a tervezőasztalon lekötik, csak a 46 százaléka épül meg az engedélyezett lakásoknak – ez a régió legrosszabb mutatója. Miközben több mint félmillió – zömmel forgalomképtelen – lakás áll üresen, a hasznosításukat ösztönző, életképes szociálisbérlakás-rendszer továbbra sincs.
Az anomáliák ellenére a jegybank szakértői úgy látják, Budapestet kivéve még nem szálltak el irreálisan a lakásárak, bár a 2013-as mélypontnál már átlagosan 70 százalékkal magasabbak. A fővárosban viszont igen, ott már túl drágák „a lakáspiacot meghatározó legrelevánsabb makrogazdasági tényezőkhöz, például a háztartások rendelkezésre álló jövedelméhez vagy a munkanélküliségi rátához képest” – magyarázták a HVG kérdésére a jegybanknál. A jelenség nem ritka az Európai Unióban, 13 államban tapasztalni hasonlót. A túlfűtöttség kockázata a túlzott eladósodás lehet, amitől a jegybank egyelőre nem tart, mert bízik a saját adósságfékszabályaiban. Egy kamatemelési hullám vagy recesszió azonban könnyen padlóra küldheti az érintett családokat.
GYENIS ÁGNES
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A Blinken OSA Archívum most közzétett dokumentumai mindennél beszédesebbek.
Indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: befagyott klímaprogram és szépségipari balesetek.