Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A román pénzügyminisztérium radikálisan változtat az Első ház programon, mert a kezdeményezés számos visszaélésre adott lehetőséget – írta a Magyar Idők.
A programban való részvételt a jövőben életkorhoz és jövedelemszinthez kötnék, eszerint a 35. életévüket betöltő fiatalok már nem folyamodhatnak az állami garanciájú, kedvező kamatú, ötszázalékos önrésszel igényelhető kölcsönhöz, de azok sem, akiknek a jövedelme meghaladja a 3000 lejt (nagyjából kétszázezer forintot).
A szaktárca szerint a módosításokat visszaélések kényszerítették ki, sokan ugyanis nyaralót vagy luxuslakást vásároltak a program segítségével, miközben az igazán rászorulók már nem részesülhettek az éves keretösszegből – írja a portál.
A visszaélésekre az adott módot, hogy bárki részt vehetett a 2009-ben indított, az első otthon megszerzését segítő programban, akinek a nevén nem szerepelt bejegyzett ingatlan, és vállalta, hogy legfeljebb harminc éven belül visszafizeti a kölcsönt. A kedvezményes hitellel több mint 220 ezer lakást vásároltak, mely a nagyvárosi ingatlanárak meredek emelkedéséhez vezetett.
Állandó vita a közgazdászok körében, hogy a lakáspolitika szociál- vagy gazdaságpolitikai alapokon nyugodjon-e, úgy tűnik, Románia most az előbbi mellett tette le a voksát. Magyarországon azonban az elmúlt évek felemás eredményeit elnézve csak az látszik biztosnak, hogy nem érdemes lemondani a gazdasági hatékonyságról azért, hogy nehogy ilyen vádak érjék a területet.
A magyar lakáspolitikáról szóló cikkünkben a szakértők azt nyilatkozták: érdemes lenne az otthonteremtési kedvezményeket a 7-8. jövedelmi decilisre szűkíteni, azaz ki kellene zárni a legjobban kereső 9. és 10. decilist, amelynek tagjai befektetési céljaikat valósítják meg a kedvezmények segítségével – így az árak is jobban kordában tarthatóak lennének.
Világszerte egyébként Romániában a legmagasabb a saját lakásban élők aránya, 96 százalék. A rendszerváltást megelőző években még 70 százalékos volt az állami tulajdonú lakások aránya Romániában, de az akkori kormány az ingatlanok mihamarabbi értékesítése mellett döntött, és igen kedvező feltétekkel vásárolhatták meg a lakásokat a bennük élők.
Romániában kiemelkedően magas a földrengésveszély, mely azért is komoly probléma, mert a házak harmada komoly strukturális problémával küzd. A lakásállomány összességében nagyon rossz állapotú, lakáshiány van, emiatt pedig túlzsúfoltság alakult ki, és nincs bérlakáspiac.
