szerző:
Daczi Dóra
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Szakértők és az otthonteremtési kedvezményt igénylő családok segítségével próbáltuk kideríteni, ha nem szociálpolitikai eszköz a lakáspolitika, akkor mégis micsoda?

Igazat mondott Lázár János 2016-ban, amikor azt állította: a csok bevezetése gazdaság-, és nem szociálpolitikai intézkedés volt. A kormány viszont annak ellenére is következetesen családsegítésként állítja be a csomagot, hogy abból kihagyták az esszenciális alkotórészt: a jövedelmi differenciálást.

Csalárdok éve

Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértő szerint fölöttébb álságosak a lakás-takarékpénztári befektetések állami támogatásának megszüntetésekor hangoztatott állami érvek (amely szerint a pénzből sokan, gazdagok medencét építettek).

Most őszintén: melyik gazdag ember gyűjtöget 20 ezer forintonként, és vár négy évet arra, hogy medencéje legyen?

Állandó vita a közgazdászok körében, hogy a lakáspolitika szociál- vagy gazdaságpolitikai alapokon nyugodjon-e. A kérdésre nincs megnyugtató válasz, de az elmúlt évek felemás eredményeit elnézve az biztosnak látszik, hogy nem érdemes lemondani a gazdasági hatékonyságról azért, hogy nehogy ilyen vádak érjék a területet. Fontos lenne továbbá olyan állandó környezet biztosítása, melyhez a fogyasztók alkalmazkodni tudnak.

Képünk illusztráció
©
Amikor ltp nélkül nem megy a csok
Az érdi háromgyerekes család már be is költözött a 10+10 millió forintos csokos segítséggel épült otthonába, de a feleség azt mondja, ha nincs ltp-jük, illetve számos anyagilag is terhelhető barátjuk és családtagjuk, nem sikerült volna befejezni az építkezést. A házaspár mindkét tagja értelmiségi, biztos munkahellyel, a harmadik gyereküket várták, mikor bevezették a csokot. A kis házuktól néhány telekkel arrébb eladóvá vált áron alul egy telek, lecsaptak rá. „A régi házat lakástakarék segítségével hoztuk össze, nem volt felesleges pénzünk. Barátoktól kértük kölcsön a telek árát, ki kellett várniuk, hogy eladjuk a mi házunkat, csak akkor tudtuk visszafizetni azt a sok 1-1 millió forintos kölcsönt” – mondja a feleség.
„Nagyon hosszú folyamat volt a csokszerződés előkészítése, mégis csak az aláíráskor közölte az ügyintéző: ugye tudjuk, hogy a kedvezményes, 3 százalékos kamatozás csak 5 évre szól? A hitelt 20 évre igényeltük. De akkor már nem akartunk visszavonulót fújni. Most reménykedünk, hogy nem járunk majd úgy, mint a devizahitelesek.”
A családot a kivitelezés során is többször segítették a jóakarók. „A kivitelező rendes volt, belement, hogy mivel a csok utófinanszírozott, akkor fizessünk neki, ha a bank is fizetett nekünk. Befejezett egy szakaszt, 5 millió forintot kért, a banki értékbecslő viszont csak 4,5 millióra értékelte a munkát, ezért kevesebbet utaltak. Megint csak a család húzott ki minket a bajból.”
A házaspár mindezek ellenére szerencsésnek tartja magát. „Megépült a 116 négyzetméteres házunk, most öten lakunk benne, de szeretnénk még egy gyereket. Pont jókor léptünk: még tudtunk olcsón telket venni, határidőket betartó, normális kivitelezővel szerződni. Nem lennénk azok helyében, akik most vágnak bele.”

A lakás-takarékpénztárak beszántása csak egyértelműsítette a kormányzati szándékot, azaz az intézkedéscsomag gazdaságpolitikai – és nem szociálpolitikai – indíttatását. „Párját ritkító lehetőség volt a lakás-takarékpénztár az önerőgyűjtés szempontjából, és az alacsonyabb jövedelműek előtt is nyitva állt. Emellett pénzügyi fegyelemre is nevelte a fogyasztókat, ami egy hitelfelvétel előtt nem elhanyagolandó”, mondta a Bankmonitor alapító-ügyvezetője, Sándorfi Balázs, aki kiemelte: egyértelmű, hogy a lakáspolitikai intézkedésekkel

a kormány nem a leginkább rászoruló réteget célozta meg.

Érdekes egybeesés, hogy éppen egy héttel a lakástakarékokra vonatkozó törvénymódosítási javaslat benyújtása előtt, október 8-án jelentette be a Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) – becenevén a lakáslottó – az új termékét. A NOK annyiban lutri, hogy nem tudni, éppen ki kap lakást a közös pénzből: a két- vagy háromhavonta megrendezett liciteken van jobb helyzetben, aki a lakás értékéhez képest nagyobb önerőt tesz be, a sorsoláson pedig a szerencse dönt. Amellett, hogy a tagok egyfajta kamatmentes kölcsönnel finanszírozzák egymást, az állam 30 százalékos befizetésarányos támogatást nyújt, melynek maximuma 300 ezer forint évente. A megtakarítás azonban – az ltp-kkel szemben – nem élvezi az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védelmét, mivel a közösség nem gyűjt betéteket. A szélesebb rétegnek szóló lakástakarékokkal szemben a csok és a NOK azért sem kínál valódi alternatívát, mert a NOK-ot csak új ingatlanra lehet igénybe venni, és a csoknál is csak új építésű esetében látható szabad szemmel a támogatás összege.

Vagy teljes egyenlőség, vagy drasztikus differenciálás

Varga Dénes, a nemrég megjelent Építési Piaci Prognózis kutatásvezetője szerint az otthonteremtési kedvezményeket a 7-8. jövedelmi decilisre kellene szűkíteni, azaz ki kellene zárni a legjobban kereső 9. és 10. decilist, amelynek tagjai befektetési céljaikat valósítják meg a kedvezmények segítségével, így az árak is jobban kordában tarthatóak lennének. (A decilis megértéséhez egy kis magyarázat: jövedelmi tizedről van szó, a népességet az egy főre jutó évi nettó jövedelem alapján sorba rendezik, és az így rendezett személyeket tíz egyenlő csoportra osztják. A teljes sokaság egy tizede alkot egy decilist.)

Lassan már ott tartunk, hogy ha bemegyek a boltba, beüttetem a pénztárgépbe, hogy három gyerekem van, és kidobja a parizerre a kedvezményt

– sarkít Varga, aki azt javasolja, állítsák vissza „a rendszer gazdagpártiságát oldó” ltp-ket, szüntessék meg a háromgyermekeseknek járó vissza nem térítendő támogatást, majd vezessenek be egy lineáris rendszert, melyben állampolgári jogon járna mindenkinek 5 millió forint vissza nem térítendő támogatás.

A lineáris modellel – fejtette ki – megszűnne a sokak által nehezményezett éles különbségtétel a két- és háromgyermekes családok között; ez a differenciálás ugyanis több kárt okozhatott mentálisan a csokot felvevők körében, mint amennyit financiálisan segített a nagycsaládosoknak.

Balla Ákos, a Balla Ingatlan ügyvezetője szerint a csok nyertesei már eddig is a kétgyerekesek voltak, és „az összes folyósított támogatási összeg, illetve az igénylések számának hányadosából kiderül, hogy eddig a családi otthonteremtési kedvezményt alapvetően nagyobb számban a kétgyermekes családok vették fel”.

„Nem lehet minden lakástámogatási forint mellé rendőrt állítani. A gazdagok számára ez egy jelentéktelen összeg, amiért nem éri meg trükközni, a kevésbé tehetőseknek viszont óriási segítség lenne. A lakástámogatás soha nem kidobott pénz, és nem érdemes ilyen élesen kettéválasztani a használt és új építésű piacot. Ugyanis a rendszer bármelyik pontján töltünk bele forintot, az az újlakás-piacon is megjelenik”, fogalmaz Varga.

Minden centi számít
Kingáék 600 ezer forintot igényeltek egy használt, 45 négyzetméteres sorházi lakásra Budapest 23. kerületében. „Bár a banknál a hitelezőbírálat sikeres volt, végül mégis elutasították a csokigényünket. Az ügyintéző ugyanis kijött egy mérőszalaggal, és megállapította, hogy nincs meg az előírt 250 cm-es belmagasság, pár centi hiányzik.” Kingáék több hónapon át kilincseltek, végül egy másik bank rugalmasabbnak bizonyult. „Ha a nővéremék nem fogadnak be minket arra a néhány hónapra, elment volna bérleti díjra a csok 600 ezer forintja.”
Dánielék, akik a három gyerekükkel szintén használt lakásban gondolkodtak, végül fel sem vették a csokot: „35 millió forint lehetne a maximális vételár, Budapesten ez már édeskevés. Az új lakások ára viszont az egekben.” A család egy 20. kerületi sorházi lakást nőtt ki, rokonaik közelében, Pestszentlőrincen kerestek új otthont. „A sorház árából és a 10+10-es csokból ott semmilyen új építésűre nem futotta volna, és a 100 nm körüli alapterületen is szűkösen fértünk volna el öten.” Dánielék kikalkulálták, mennyiből tudnának építkezni. „Egy 200 négyzetméteres háznál 300 ezer forint az építési költség négyzetméterenként, a telek 30 millióba kerülne – azaz 90 millióért lehetett volna új házunk.” A család végül 69 millióért inkább egy használt házat vett meg, melyet 20 millióért újítanak fel. „Költségben ugyanott vagyunk, viszont itt a 250 nm-en felül van egy garzonlakás is, ezt kiadjuk, és abból fizetjük vissza a hitelt.” Ez a megoldás már csak azért is kedvezőbb számukra, mert a család a csok röghöz kötési kitételét sem tudja betartani: „bármikor külföldre helyezhetnek, és akkor mit csináltunk volna?”

„Egyelőre úgy tűnik, túl szűk terület a lakáspolitika ahhoz, hogy oda szakértelem jusson” – ironizál Varga, aki szerint a tabutémának számító egykulcsos adó a lakáspiacon is növekedést hozna. A bérlakásrendszert viszont felszámolná a közgazdász; „abba kellene hagyni az ötletelést, és ki kellene mondani Ócsáról, hogy káros”.

Vidéki csok: alig akad település, amelynek segítene

A csok egyik legbizonytalanabb eleme most az 5000 fő alatti településeken bevezetendő „vidéki csok”. „Rengeteg olyan 5000 fő alatti település van, amelyiknek semmi szüksége a támogatásra, élnek és virulnak”, mondja egy a területet jól ismerő közgazdász. Máshol viszont annyira szegény az önkormányzat, hogy nem bírnák el az ezzel járó infrastrukturális terheket, így jócskán leszűkül azon települések száma, melyek valójában profitálnának ebből az intézkedésből.

Az ötlet azért is gyenge, mert nem arra kellene bátorítani az embereket, hogy elköltözzenek valahova máshova, hanem abban kellene segíteni őket, hogy helyben boldogulhassanak.

– magyarázza a szakértő. Pedig az egyik kis faluból a másikba hívó vidéki csok, vagy a városokra nagy mennyiségű vidékit zúdítani tervező bérlakásrendszer éppen ezzel járna.

Képünk illusztráció
©
Mit is akar a jogalkotó?
„30 éve dolgozom építészként, de ilyet még nem pipáltam” – mondja Magdi, aki egy vidéki városban él. „Kisebbségi család keresett meg, hogy jön a harmadik gyerek, csokból bővítenék a házat. Megterveztem, kiderült, hogy csak akkor adják ki rá az engedélyt, ha a tetőtér-beépítésre külön albetétet létesítünk, és társasházzá alakul a családi ház.” Magdi újratervezte a beépítést, külön mérőórákat is igényeltek. Ekkor jött a hidegzuhany: nem kapják meg a csokot, mert nem összesen kettő, hanem két új albetét kialakítására volna szükség. Magdi ekkor írt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, onnan az Emmihez irányították. „Teljesen szétszabdaltuk azt a kis tetőteret, és a mai napig nem bírom felfogni, miért. Az Emmi ugyanis csak annyit küldött indoklásként: ez a jogalkotó akarata.” A család végül két év huzavona után, idén kapta meg a csokot.

Az Építési Piaci Prognózis adatai szerint régiós szinten a lakásépítés két végpontja Közép- és Észak-Magyarország: kevésbé fejlett régiókban gyakorlatilag nem volt semmilyen hatása az élénkítésnek, míg a fejlettebbekben olyan mértékű volumeningadozást generált, melyet jobb lett volna elkerülni.

Az építőipar és ezen belül a lakásépítés olyan stratégiai területek, ahol az állami beavatkozásra szükség van. Az elmúlt években bevezetett intézkedések azonban gyakran nem a várt hatást hozták. Az 5 százalékos áfa például egy rövid, erőteljes felfutást generált, amely Budapestre, Győr-Moson-Sopron és Pest megyére, illetve néhány nagyobb településre koncentrálódott, ráadásul a keresleti és a kínálati oldalon is döntően a befektetőket támogatta – volt olyan ingatlan, melynél az áfakedvezmény az 50 millió forintot is meghaladta.

Az építőipari élénkítés egyik következménye a most érezhető kapacitáshiány, amit minden bizonnyal túlkínálat követ majd. Az építőipar nemhogy nem képes betölteni gazdaságstabilizáló, konjunktúrakiegyenlítő szerepét, épp ellenkezőleg: más ágazatokhoz képest lényegesen nagyobb konjunkturális kilengéseket láthatunk. A szektorban jelentkező súlyos munkaerőhiány átgondoltabb élénkítési politikával elkerülhető lett volna – ahogy a 2020-ban és az utána következő néhány évben majd jelentkező kapacitásfelesleg is.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Noszogatnák a 36 milliárd forintos földhő-erőmű építését Békésben

Noszogatnák a 36 milliárd forintos földhő-erőmű építését Békésben

Vadászruhás emberek kiirtottak egy falut Maliban

Vadászruhás emberek kiirtottak egy falut Maliban

Ilyen energiaelnyelőkkel próbálják védeni az M1-esen dolgozókat az életveszélytől

Ilyen energiaelnyelőkkel próbálják védeni az M1-esen dolgozókat az életveszélytől

Az rendben van, hogy összehajtható, de amúgy milyen erős a Samsung Galaxy Fold?

Az rendben van, hogy összehajtható, de amúgy milyen erős a Samsung Galaxy Fold?

Jön Iggy Pop

Jön Iggy Pop

Súlyos ütközés és bírósági úgy lett a vége a vakmerő előzésnek

Súlyos ütközés és bírósági úgy lett a vége a vakmerő előzésnek