Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Új, a gyógyszerhamisítás visszaszorítását célzó szabály lép életbe február 9-én a patikákban: a gyártóktól ezentúl csak olyan dobozok kerülhetnek a gyógyszertárakba, amelyeken speciális vonalkód van. Az intézkedés nemcsak a magyar, hanem valamennyi európai uniós tagállam gyógyszergyárait érinti.
Kódok kizárólag a vényköteles gyógyszerek dobozaira kerülnek – közölte az Európai Bizottság, hozzátéve, hogy a 2019. február 9-e előtt gyártott, biztonsági elemekkel nem rendelkező gyógyszerek forgalomban maradhatnak lejáratuk időpontjáig. Az új rendszer ugyanakkor előírja, hogy a gyógyszerészek és a kórházak is ellenőrizzék a termékek eredetiségét. A változástól azt várják, hogy visszaszorul a gyógyszerhamisítás.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyógyszergyáraknak változtatniuk kellett eddigi munkafolyamataikon, nagyobb dobozokat kellett készíteniük, hogy rájuk férjenek a kódok. Ez a patikákat is változásra ösztönzi, a nagyobb dobozoknak ugyanis több hely kell majd. Arról egyelőre nincs szó, hogy drágábbak lesznek-e a pirulák vagy sem.
Mindenesetre a legnagyobb magyarországi gyógyszergyártó, a Richter csütörtöki, budapesti negyedik negyedéves eredményt értékelő sajtótájékoztatóján Orbán Gábor vezérigazgató azt mondta, hogy a Richternek eddig 7 milliárd forintjába került az újítás, és szerinte a költségeknek ezzel még nincs vége. Ennek ellenére úgy vélekedett, hogy az új szabályozás életbe lépésével veszélybe kerülhet a betegek ellátása a gyógyszertárakban, az eredendő célt pedig így sem fogják elérni.
Illés Zsuzsanna, a HUMVO Magyarországi Gyógyszer-azonosítási Nonprofit Zrt. igazgatóságának elnöke szerint a magyarországi gyógyszergyártóknak összességében csaknem 20 milliárd forintos beruházást jelentett, hogy egyedi azonosítókat tudjanak nyomtatni a dobozokra. Olyan informatikai rendszert is ki kellett építeni, ami alkalmas a különböző telep- és gyártóhelyek közti adatforgalom biztosítására. Az elnök úgy számol, hogy az éves fenntartási költség elérheti a 4-6 milliárd forintot, ami negatívan hathat a szektor versenyképességére.
Nem lesznek könnyebb helyzetben a gyógyszertárak sem, nekik átlagosan 120-150 ezer forintos kiadásuk adódott eddig. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara elnöke azt mondta a Világgazdaságnak, hogy minden gyógyszerkiadó pulthoz külön egységet kellett szereltetniük a patikusoknak. Ez a berendezés, amivel a kódokat ellenőrizni tudják, darabonként 30 ezer forintba került.
Szakértők szerint most az a kérdés, hogy a kormány mit lép: a gyógyszerkasszát vagy az árakat emeli? Hollandiában például a kabinet elismerte, a szerializáció okozta többletköltség akkora terheket ró a gyártókra, hogy azt mindenképpen kompenzálni kell.
