Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
2018-ban sokkal több bevétel folyt be a költségvetésbe adókból és járulékokból, mint 2017-ben. Az adóbeszedés hatékonyabbá tétele valóban eltagadhatatlan érdemük a Fidesz-kormányoknak, nem csak az elmúlt pár évben – olvasható az e heti HVG Gazdaság rovatában.
Az online kasszákat 2014-ben, a közúti áruforgalmat ellenőrző ekáert 2015-ben vezették be. Varga Mihály szerint 2016–2017-ben 300-400 milliárd forintot, 2018-ban több mint 400 milliárdot nyert a költségvetés a gazdaság fehéredésén. Tavaly pedig elindult az online számlázás, ami újabb lökést adott a folyamatnak.
Az adócsökkentések jelentőségét azonban a kormánypárti politikusok alaposan eltúlozzák eközben. Az Eurostat adatai szerint a magyar államháztartásba évek óta a GDP 38-39 százalékának megfelelő összeg folyik be adókból és járulékokból. Vagyis összességében legfeljebb annyi adócsökkentés volt, amennyit fehéredett a gazdaság.
De mire megy el a pluszpénz? Jelenleg az a cél, hogy 2022-re a GDP 60 százaléka alá csökkenjen az államadósság, pedig a többletbevételből már az 50 százalékot közelíthetné. A legfrissebb, 2017-es zárszámadás alapján az látszik: társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra nem ment plusz. A lista végén kullog még az oktatás és az egészségügy, ezekre is az inflációt alig meghaladó mértékben növelte költéseit az állam. A kormányzás nagy nyertesei pedig a sport és a vallás lettek.
Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.
HVG
