Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Mindenről volt szó a válaszban, csak az alapnyugdíjról nem.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi elemzésében a magyar nyugdíjrendszernek számos hibáját tárta fel, például azt, hogy a jelenlegi nyugdíjasok 20 százaléka szegénységi küszöb alatti nyugdíjat kap, hogy a magyarországinál gyengébb szociális háló csak Törökországban, Mexikóban és Koreában van, és hogy a jelenlegi rendszer fenntartása mellett az államadósság 2070-re a GDP 180 százaléka lehet. Az OECD ajánlásokat is megfogalmazott, javasolták például egy állami alapnyugdíj bevezetését és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások ösztönzését is.
Az MSZP-s Korózs Lajos rákérdezett az Emberi Erőforrások Minisztériumánál arra, hogy egyrészt mit gondol a szociális háló helyzetéről a kormány, másrészt megfogadják-e az OECD tanácsait az alapnyugdíjról, egy más nyugdíjemelés-számítási rendszerről, és a közszférára vonatkozó nyugdíjazási szabályok eltörléséről, de Rétvári Bence államtitkár több külön kérdésre adott közös válaszában nem volt se sok köszönet, se sok konkrétum.
Rétvári ugyanis a korábbi MSZP-kormányok ekézésével kezdte a válaszát, majd hosszan elmélkedett arról, hogy milyen párt a Jobbik, amivel most az MSZP együttműködik, dicsérte a kormány nyugdíjasokat érintő intézkedéseit (háromszor tíz-tízezer forintnyi Erzsébet-utalvány, kétszer nyugdíjprémium-kiegészítés, rezsicsökkentés) és nyugdíjemelés-számítási módszerét, valamint vitatkozott azzal, hogy a magyar nyugdíjasokat a szegénység fenyegetné.
Ami a konkrét kérdésekre adott konkrét válaszokat illeti, Rétvári kijelenti: "Bár Önök szolgalelkűen másolnák a külföldi ajánlásokat, mi a leghatározottabban visszautasítjuk a 'nők 40' eltörlését, amit a jelentés javasol."
A dolog pikantériája, hogy bár az OECD ezt is javasolta, Korózs erre nem is kérdezett rá, de legalább ez kiderült, míg a kormány véleménye az alapnyugdíjról, vagy bármi más ajánlásról nem.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.