"Amíg fizeti az állam a törlesztést, nem lépünk közbe"

"Általában meghatározott célokra adunk hitelt, ezért nem lenne szerencsés, ha belső vitákba szállnánk be, a kormányzati intézmények és a kormány közötti viszony az ország szuverén dolga. Az természetesen fontos, hogy az előírások teljesüljenek – például fizessék vissza a kölcsönt. Ha az átszervezés miatt ez veszélybe kerül, akkor lépünk közbe" – így reagált a hvg.hu-nak nyilatkozva Vazil Hudák, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány közötti, a kutatóintézetek finanszírozása miatti vita érinti-e az MTA finanszírozására a szervezettől felvett kölcsönt. Az alelnökkel budapesti látogatásán, éppen az MTA épületében beszélgettünk.

Az EIB korábban két ciklusban (2012–2014 és 2015–2017) nyújtott hitelt az MTA működésének finanszírozására. A két, jelenlegi árfolyamon összesen csaknem 89 milliárd forintos, hosszú lejáratú kölcsön az intézmény kutatási tevékenységét fedezte.

Vazil Hudák

Reviczky Zsolt

Nem az MTA azonban az egyetlen olyan EIB által finanszírozott terület, amellyel kapcsolatban problémák merültek fel. Az EU országok által tulajdonolt bank nyújtott korábban kölcsönt a 4-es metró építéséhez is. A projekttel kapcsolatban az EU csalásellenes hivatala állapította meg, hogy visszaélések történtek.

Ezek azonban nem a hitelt, hanem a vissza nem térítendő uniós támogatást érinthették. Mint Baranyay László, az EIB korábbi alelnöke, igazgatóságának tagja elmondta: a bank maga is folytat vizsgálatokat – akár bejelentés alapján –, együttműködik az OLAF-fal is. A magyar ügylettel kapcsolatban azonban eddig egyetlen elmarasztaló döntés sem született az EIB-nél.

Pedig az EIB jó ideje hitelez a magyar állam, vagy magyarországi fejlesztések számára. EIB-hitelt vett már fel az állam az MTA finanszírozásán túl az uniós támogatások nemzeti önrészének a fedezésére, de a Diákhitelt is ilyen kölcsönből folyósítják. 1990 óta 176 projektet finanszíroztak, összesen 17,9 milliárd euró értékben.

2018-ban a bankcsoport (ennek az EIB-n kívül a kkv-hitelezéssel foglalkozó Európai Beruházási Alap a tagja) 891 millió eurónyi magyarországi hitel kihelyezéséről írt alá megállapodást. Az EIB 10 nagyprojekthez kínált pénzt, közte a Budapest Airport, a budapesti távhőrendszer fejlesztéséhez.

2018 sorozatban az ötödik rekordév volt Magyarországon a beruházási alapnál: a finanszírozás összege ugyanis az előző évi kétszeresére, 144 millió euróra nőtt. Ez 6000 magyar kkv-t érintett, az alap magyarországi tranzakciói a várakozások szerint több mint 608 millió euró összegű beruházást mozgósítanak.

És még egy rekord: 355,4 millió euróról írtak alá megállapodást a Juncker-terv, hivatalos nevén az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) keretében. A 2015-ben indított program rizikós nagyprojekteket és kkv-hiteleket biztosít a bank garanciájával 2020-ig. Magyarországon viszonylag későn, 2018-ban írták alá az első ilyen megállapodást. Vazil Hudak szerint erre magyarázat, hogy a régióban a vissza nem térítendő támogatások népszerűek, „meg kellett tanulni ennek a programnak az előnyeit is”.

Reviczky Zsolt

Annál is inkább, mivel 2020 után egyre nagyobb szerepet kaphat az ilyen típusú finanszírozás, méghozzá úgy, hogy már nem elkülönült alapként, hanem a hétéves költségvetés részeként folytatják tovább a beruházási tervet.

Hudák Budapesten nem csak a bank éves tevékenységét mutatta be, de tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is a jövőbeni projektekről. Ezek közül a legfontosabb egy V4-es fejlesztés lehet, a Budapestet Pozsonnyal, Ostravával és Varsóval összekötő gyorsvasúthálózat. Ennek határidejéről vagy költségeiről még nem esett szó, jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány készül, amelyhez szintén segítséget nyújt az EIB – mondta el az alelnök, hozzátéve, hogy egy a visegrádi országok saját „Juncker-tervét” igyekeznek kialakítani.

A paksi bővítéshez azonban mindeddig nem igényelt pénzt vagy hitelgaranciát a kormány, pedig a Magyar Villamos Műveknek amúgy van EIB-kölcsöne – erősítette meg Baranyay László, aki azt is hozzátette, a bank jelenleg érvényes szabályzata szerint adhatnának kölcsönt atomergia-beruházásokra – kérdés, ez a jövőben hogyan változik.

Ha már változás: Vazil Hudák beszélt a Brexitről is. A britek kilépése komoly érvágást jelent a bank számára, a szigetország ugyanis csaknem 44 milliárd euróval járult hozzá az EIB alaptőkéjéhez. Ezt a lyukat a többi 27 tagország tömi be: mint elmondta, a legtöbb országgal már megszületett a megállapodás a hozzájárulás megnöveléséről. Magyarországon ezt Varga Mihály pénzügyminiszter hagyta jóvá.

Az ideális helyzet ezért is az lenne a bank számára, ha a korábbi megállapodás szerint lezajlana a Brexit – tette hozzá a szlovák alelnök –, hiszen nem csak a rendezetlen kilépés, de a halasztás is bizonytalan helyzetet teremtene.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.