Az agrárállamtitkár kiakadt, amikor a valósággal szembesítették

„Akkor itt mindenki ilyen sundám-bundám dolgot csinál a kertészetben? Ez nem így működik. Próbáljon meg mindenki tisztességesen gazdálkodni, és ne az adót elkerülni, meg összevissza mindent csinálni” – reagált indulatosan egy szegedi kertészeti konferencián Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára, amikor azzal szembesítették, hogy ha nem csökkentik az ágazati termékek forgalmi adóját, akkor kénytelenek továbbra is adót optimalizálni, a könyvelésben megkeresni a hatékonyabb gazdálkodás lehetőségeit.

A szegedi kertészeti konferenciát, a Zsendülést, már évek óta szervezik az alföldi városban, most is meghívták nem csak a szaktárca és az ágazatban kulcsszerepet betöltő agrárkamarai vezetőket, de ott volt a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese és a legnagyobb humáneőforrás-szolgáltató cég ügyvezetőjét is. Farkas Sándor a magyar gazdaság lendületéről beszélt, és arról, hogy végre lát szándékot arra, hogy a kormány a kertészeti ágazatot is támogassa.

„Miniszterelnök úr azt mondta, hogy ő szeretne decemberben is, januárban is friss zöldséget enni. Számon fogjuk kérni, hogy akkor ehhez megfelelő támogatást kapjunk. Jó úton haladunk, nem mintha rajta múlna egyedül, természetesen” – beszélt a kertészetek támogatásának kilátásairól Farkas Sándor az előadásában.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti ágazati elnöke, Mártonffy Béla mutatta be azt a csomagot, amelyen a NAK a kertészetekkel kapcsolatban kidolgoz, és májusban a kormány elé tesznek. Ebben szerepelt az zöldségre, gyümölcsre is kiterjesztett ötszázalékos áfa, és az őstermelők státuszának a megszüntetése is. A kamarai álláspont az, hogy az őstermelők szétírják az adójukat, ezzel viszont hitelképtelenekké válnak, ezért fejleszteni sem tudnak, összességében az ágazatban visszahúzó erőt jelentenek. Erre az itt bemutatott csomagra reagált Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára úgy, hogy egyiket sem támogatja. Az persze egy kicsit homályos volt, hogy az államtitkár mennyire képviselte a tárca álláspontját.

„Engem most úgy kérdeznek, mint a minisztérium államtitkára? Értem. Nekem sok mindenről sarkos véleményem van. Én is voltam őstermelő, vagyok talán még most is. Kertészetben is volt privát gazdaságom, voltam vezető nagyüzemben is. Elég összetettek ezek a kérdések a fejemben, sokszor kavarodik is a privát vélemény a hivatalossal. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a hivatalos vélemények mindig másak. Szó sincs erről. A közvetlen tapasztalataimat próbálom a minisztérium vezetésénél is képviselni.”

– próbálta leírni az államtitkár, hogy milyen minőségében is nyilatkozik meg. Végül, úgy tűnik, hogy nem derült ki pontosan, hogy kinek a véleményét mondta, de mindenestre azt fejtette ki, hogy az őstermelői státusz megszüntetésére nincs lehetőség, mivel azt inkább egy szociális kategóriának tekintik, Farkas szerint a piacon nincs is súlyuk, legalábbis olyan súlyuk nincs, amellyel bármilyen hatást gyakorolhatnának a kertészeti ágazatra. Az áfával kapcsolatosan pedig azt fejtegette, hogy a versenyképes kertészetek számára nem jelenthet gondot az adónem, még akkor sem, ha magas a környező országokéhoz képest, ráadásul, szerinte más adók és járulékok viszont alacsonyabbak, magyarul, a kertészeti termékek áfacsökkentésére nem lát lehetőséget. Erre reagált úgy, az egyébként moderátorként közreműködő kertész, hogy akkor nem marad más, mint továbbra is a könyvelésben fogják a hátrányokat leküzdeni. Ezen akadt ki Farkas Sándor, hogy ezek szerint a kertészetek, ahova milliárdokat toltak be az uniós forrásokból, és továbbra is ezt tervezik, úgy nyereségesek, hogy adót optimalizálnak. Farkas szerint ez nem tartható.

Hideg zuhanyként érte a kertészeket az államtitkár hivatalos gazdasági országjelentése után a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatójának, Karsai Gábornak az előadása is. Ebből kiderült, hogy a mostani növekedés három százaléka lényegében az uniós támogatásoknak köszönhető, és az is, hogy ezeket a kedvezményezettek nem arra használták fel, ami eredményt is hozott volna a versenyképesség növelésében. Ráadásul, az uniós források a jövőben megfeleződhetnek. Magyarország az Unión belüli elszigetelődés felé halad, ami szintén nem a legjobb kilátásokkal kecsegteti a magyar gazdasági szereplőket. A kormány mostani program cunamijával kapcsolatosan pedig arra is emlékeztetett a szakember, hogy 2011-ben Matolcsy György azt ígérte, hogy öt éven belül Európa legjobbjai között a 10. helyen leszünk, most azt halljuk tőle, hogy 10 éven belül az első ötben leszünk benne, miközben jelenleg a 25. helyen kullogunk.