Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Megszavazta az Európai Parlament a tisztességtelen forgalmazói gyakorlatról szóló új szabályokat. Az Európai Bizottság által tavaly áprilisban benyújtott rendelkezéscsomag a beszállítók és partnereik (például a termelők és kereskedők) viszonyát hivatott rendezni, ennek érdekében 16 tisztességtelen, egyoldalúan az üzleti partnerre kényszerített gyakorlatot tilt meg.
Ilyen a romlandó termékek utáni késedelmes fizetés, a megrendelések visszamondása az utolsó pillanatban, a szerződések egyoldalú vagy visszamenőleges hatályú módosítása, vagy díj felszámítása a tönkrement termékek után. Bizonyos gyakorlatokat pedig csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha arról a felek előzetesen megállapodtak. Ezek közé tartozik az is, hogy a kereskedők pénzt kérnek egyes termékek megjelenítéséért az üzletek polcain.
Az irányelv kiterjed minden olyan cégre, amelynek forgalma meghaladja a 350 millió eurót, ez nagyjából 110 milliárd forintnak felel meg. A magyarországi kiskereskedelmi láncok így ebbe a kategóriába tartoznak – a legnagyobb Tesco bruttó forgalma a legfrissebb, 2017-es adatok szerint meghaladta a 800 milliárdot is. Nem csak kereskedőkre vonatkoznak ugyanakkor az új szabályok, hanem élelmiszer-feldolgozókra, nagykereskedőkre, szövetkezetekre is.
Az irányelv részeként az EU felhatalmazza a tagállamokat, hogy egy hatóságot állítsanak fel, amely segít betartatni a szabályokat, akár szankciókkal. A javasolt intézkedések kiegészítik a tagállamok eddigi intézkedéseit és az önkéntes ellátásilánc-kezdeményezés magatartási kódexét.
Az irányelv akkor léphet hatályba, ha azt a tagállamok is jóváhagyják.
