szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Távozó bankok, hiányzó munkaerő, növekvő árak, visszaeső ingatlanpiac, és így tovább. A Bloomberg összeszedte, hogyan reagáltak a befektetők már eddig az EU-ból való kilépésre.

Miközben Philip Hammond brit pénzügyminiszter az alsóházban arról beszélt, mennyire sikeres a brit gazdaság, a Bloomberg összeszedte, mennyibe került már a brit adófizetőknek az a kaland, amelyik káoszba taszítja éppen a szigetországot: a Brexit.

Az, hogy a kilépés került többségbe a 2016. júniusi népszavazáson, hetente 800 millió fontos, jelenlegi árfolyamon 293,5 milliárd forintos kárt okozott az országnak – állapította meg nemrég a brit jegybank, a Bank of England szakértője. Ez a gazdasági kibocsátás nagyjából két százaléka.

A Lloyds Banking Group felmérése pedig azt állapította meg, hogy a cégvezetők hét éve nem ítélték ennyire rossznak a kilátásokat. A beruházásokban is tükröződik ez: ezeknek a szintje a válság óta a leghosszabb visszaesést szenvedi el. A jegybank ráadásul úgy látja: ez még egy rendezett kilépés esetén sem biztos, hogy rendeződik.

A jelenlegi árfolyam ráadásul sokkal rosszabb, mint a referendum előtt volt: több mint 10 százalékot esett az azóta eltelt majdnem három évben a font. Ez jelentősen drágította az importtermékek árát – növelve az inflációt és csökkentve a vásárlóerőt. Az exportőrök ugyan profitálhattak volna a gyenge fontból, ám nem sikerült növelni piaci részesedésüket – emeli ki a Bloomberg.

A brit gazdaság ékkövének számító londoni pénzügyi központból elindult az elvándorlás: a legnagyobb bankok közül öt összesen 750 milliárd eurónyi (236 ezer milliárd forintnyi) eszközállományt helyez át Frankfurtba. Ez a magyar GDP hat és félszerese.

A pénz áthelyezésével együtt munkaerőt is elvisznek a Cityben működő pénzügyi cégek – ez még akkor is aggasztó, ha a kezdeti becslésektől elmarad a kiáramlás üteme. A TheCityUK lobbiszervezet ráadásul úgy látja, ez a folyamat visszafordíthatatlan.

Számtalan cég is távozik a Cityből a kontinensre: a New Financial tanácsadó cég legalább 275-re teszi a számukat.

A nettó bevándorlás az EU országaiból évtizedes mélypontra esett a Brexit miatt, ami súlyosan érinti a vendéglátóipart, a mezőgazdaságot, az építőipart és az egészségügyi ellátást is.

A Brexit negatívan hat a brit ingatlanpiacra is: a fő árindex 2012 óta a legalacsonyabb szinten van, és visszaesik a lakásépítések száma is. Ez azzal is magyarázható, hogy a gyenge font növeli az importált alapanyagok költségeit, míg a visszaeső uniós bevándorlás miatt munkaerőhiány fenyeget.

A brit autógyártás felől szörnyű hírek érkeznek: a Jaguar Land Rover 4500 embert küld el, a Nissan sunderlandi üzeme a korábbi tervekkel ellentétben mégsem gyárt majd X-Trail autókat, a Honda 2021-ben bezárja brit gyárát.

A no deal Brexittől tartva az importőrök az összes raktárkapacitást lefoglalták, az exportőrök rendeléseit pedig amiatt mondják le, mert tartanak a szállítás esetleges nehézségeitől és a vámköltségektől.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!