Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A strasbourgi székhelyű törvényszék tavaly október közepén mondta ki, hogy a magyar hatóságok megsértették több, iskolai tankönyvforgalmazó cég jogait. Az EJEB első fokon helyt adott a felperesek – a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. – panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt indítottak eljárást.
A három cég, melyek közül mára több megszűnt, most meg kell, hogy egyezzen az állammal a kártérítés összegében. Ehhez tudni kell, hogy a cégek most mennyit érnének, ha nem lehetetlenítették volna el őket, úgy tudjuk, most erről tárgyalnak a felek majd. A kártérítés összegét pontosan nem tudni, ezt több tényezőtől is függ, de mivel több milliárdos forgalmú végekről van szó, a végső összeg félmilliárd forint körül lehet, tudta meg a hvg.hu cégközeli forrásokból.
Az EJEB szerint a felperesekre az átalakítás tisztességtelen terheket rótt, megfosztotta őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.
A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.
Végezetül megállapították azt is, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.
Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét.
A magyar állam fellebbezést nyújtott be a verdikt ellen, ezt azonban kedden elutasította a fellebbviteli fórumként eljáró bírói tanács.
Az elmarasztaló ítélet így jogerőre emelkedett, esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.
