Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Nem okoz problémát a Miniszterelnökség szerint az, hogy több ezren hagyták ott az állami közigazgatást – a Miniszterelnökség legalábbis ezt válaszolta a Világgazdaság kérdésére. A tárca szerint a rendszer a kiesett munkaerő nélkül is működik, márpedig „a kormány célja a bürokrácia csökkentése, hogy csak annyian dolgozzanak az államnak, amennyinek feltétlenül szükséges”.
A felmondás hátterében egy március 1-jén életbe lépett törvénymódosítás áll, amely után rosszabb helyzetbe kerültek a dolgozók, nőtt például a munkaidejük és 25-ről 20 napra csökkent az alapszabadságuk. A módosítás érinti a minisztériumokat és háttérintézményeiket, a megyei, járási és központi kormányhivatalokat, a nyugdíjfolyósító munkatársait, továbbá a Magyar Államkincstár kormánytisztviselőit és ügykezelőit – emlékeztet cikkében a Világgazdaság.
A kormány tavalyi döntésének megfelelően januárban mintegy 6800 álláshely szűnt meg a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél, fizetésüket azok között osztották el, akik maradtak, ami átlagosan 30 százalékos béremelést eredményezett. A kormánytisztviselők döntő része elfogadta az új kinevezését, a kormányhivataloknál viszont kétezer-ötszázan a felmentésüket kérték.
A szakszervezet szerint nem ilyen jó a helyzet: Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a lapnak úgy nyilatkozott, a kormány készült a mostani helyzetre, és azzal oldotta meg a problémát, hogy a köztisztviselők munkaidejét évi egy hónap ingyenmunkával növelte – ezt a munkát a megmaradó munkatársak kénytelenek elvégezni.
