Párizsban a Saint Joseph Kórház sürgősségi osztályán egy páciens már három órája várakozik. Orvos még nem látta. Mi a véleménye a helyzetről? – kérdezte tőle a közszolgálati rádió munkatársa. „Mondanám, hogy dühös vagyok és elégedetlen, de látom, hogy nem a személyzeten múlik. Egyszerűen túlságosan kevesen vannak, míg a várakozók túl sokan” – válaszolta a páciens.


A közszolgálat leépítését már Sarkozy elnök megkezdte

Két nyugdíjba ment közszolgálati dolgozó helyett csak egyet lehet felvenni – ez volt a Sarkozy-törvény lényege. A közszolgálat finanszírozása ugyanis már régi problémája Franciaországnak, de igazán súlyossá a nagy pénzügyi válság idején vált. A központi költségvetés deficitjét azóta nem tudják 3% alatt tartani, pedig ez az eurózóna előírása. Macron elnök nagyszabású eurózónareformját épp azzal dobta vissza Németország és Hollandia, hogy előbb tessék megoldani a házi feladatot, vagyis rendbe hozni a költségvetést otthon. Azután lehet reformokról prédikálni az eurózóna számára. Macron elnök tehát hozzálátott a deficit csökkentéséhez. Erre megjelentek az utcákon a sárgamellényesek, akik minden hétvégén tüntetnek életszínvonal-emelést sürgetve.

20 év alatt 100 ezer kórházi ágyat szüntettek meg!

Erről nyilatkozott a közszolgálati rádiónak a CGT szakszervezet egészségügyi embere. Vagyis a leépítés nem épp új keletű, de a problémák, amelyet okoz, azok egyre nagyobbak. Ezért az egészségügyi dolgozók sztrájkjának egyik fő követelése az, hogy minden betegnek jusson ágy. Régebben ez természetes volt, de ma már nem az. Minthogy nincsen elég ágy, ezért a pácienseket "várólistán" tartják a kórházakban. Vagyis a hordágyakon várakoznak arra, hogy megürüljön egy ágy. Ebből számtalan probléma adódik. Néhányan a dühös páciensek vagy azok rokonai közül rátámadnak a személyzetre. Őket hibáztatják a lehetetlen állapotokért. A takarítónők sem vállalják a munkát ezeken a helyeken, ezért permanens higiéniai gondok is felmerülnek.

Azonnali 300 eurós béremelést követelnek

A létszámhiány orvoslása és az ágyszám növelése mellett ez a fő követelése a sztrájkolóknak. Csakhogy ez végképp betenne Franciaország költségvetési hiányának. Macron elnök már kénytelen volt engedményeket tenni a sárgamellényeseknek: például visszavonta a jövedéki adó emelését, mely növelte volna az államkincstár bevételeit. Időközben leégett a Notre-Dame, és ez új, nem várt kiadásokat jelent. Ráadásul májusban EP-választások jönnek. Macron elnök a falhoz szorítva harcol, miközben fő ellenfele, Marine Le Pen asszony igyekszik kihasználni a társadalmi elégedetlenséget. Macron elnököt nemcsak a szélsőjobboldal támadja, de a baloldal is. Például a CGT baloldali szakszervezet, amely a kórházi sztrájk szervezésében döntő szerepet játszik. Ebben a harapófogóban kellene Macron elnöknek olyan megoldást találnia, mely egyszerre szereli le a sztrájkolókat, és őrzi meg a költségvetés stabilitását Franciaországban. A szakszervezetek országos sztrájkfelhívása korlátlan idejű munkabeszüntetést hirdet, melyet 25 csomóponti kórház traumatológiája közül 20 követ. Közben azért fogadják a pácienseket, akik türelmesen várakoznak – órákig, ha kell – a francia kórházakban.