Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Magyarországon közel kéthavi nemzeti össztermék összege pihen készpénzben. Illetve nem pihen, hanem részben forog, sokszor illegális csatornákon, ellenőrizhetetlen ügyletekben. Ahelyett, hogy csökkenne a mennyisége, még nő is, a teljes volumene megháromszorozódott az elmúlt tíz évben. Bár a mindennapokban nem gondolunk bele, de a készpénz előállításának, tárolásának, szállításának, őrzésének, cseréjének iszonyú költségei vannak. Egy tavalyi amerikai kutatás szerint ez a költség a pénz értékének 5-15 százalékára rúg. A magyar szakemberek a 6000 milliárdos állomány itthoni költségeit 450 milliárdra becsülik. Ebben az összegben pedig még nincsenek is benne az illegális tranzakciókon elbukott áfa, illetékek és egyéb közterhek százmilliárdjai. Hogy ez mekkora összeg?
A készpénzforgalom jelentős visszaszorítása a költségvetésben fedezetet adhatna akár az szja 9%-ra történő, rég áhított csökkentésére is – írja cikkében Kóka János egykori gazdasági miniszter, pénzügyi befektető, informatikai vállalkozó, aki 2011. óta a Cellum elnök-vezérigazgatója. Megjegyezi azt is: Ez az egyedülállóan bátor lépés például 650 milliárd forintba kerülne, és érdemi versenyképességi előnyt jelentene Magyarországnak. Kóka János részletesen kitér a cikkben.arra is, hogy milyen módszerek, szabályok léteznek a készpénzforgalom mérséklésére, kiváltására, arról sem megfeledkezve, hogy a biztonsági és bűnüldözési előnyök mellett a higiénia is nyerhet az érmék és bankjegyek kivonásával, visszaszorításával.
