Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
A túlóra miatt indul tiltakozás kedden a Suzuki esztergomi gyáránál. Az ok, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint hátrányba kerülhetnek a magyar munkavállalók a külföldi vendégmunkások miatt, utóbbiak ugyanis vállalják a túlórákat. A szakszervezet félpályás útlezárásra készül, írja a Népszava.
A helyzet akkor mérgesedett el, mikor múlt héten nem engedték be az érdekvédőket az autógyárba, akik az ottani tagjaikat akarták tájékoztatni. Mindezt annak ellenére, hogy a Munka törvénykönyve előírja, hogy ha akár csak egyetlen szakszervezeti tag is van egy cégnél, akkor a szakszervezeti vezetőket be kell engedni.
A Suzukinál február elején alakult a szakszervezet, amelynek már majdnem 300 tagja van. A tagok többsége tart a retorzióktól, ezért egyénileg fizetik a tagdíjat, viszont vannak, akik a cégtől kérik a tagdíj levonását, így a Suzuki tisztában van azzal, hogy létezik a szakszervezet, mondta László Zoltán, a Vasas alelnöke a Népszavának.
A Suzuki ennek ellenére úgy tesz, mintha nem lenne náluk szakszervezet: a Vasassal csak postai úton hajlandóak kommunikálni, a szakszervezet helyi vezetőjének választott alkalmazottukat pedig kirúgták.
A Népszava megkeresésére a Magyar Suzuki Zrt. azt írta, hogy a szakszervezet eddig nem igazolta hivatalosan, hogy rendelkezik náluk tagsággal. Akkor fogadják tehát őket, ha ezt előbb “hitelt érdemlően megteszik”, majd találkozót kezdeményeznek. Egyébként a Suzuki vezetősége úgy gondolja, hogy a menedzsment és a dolgozók közti párbeszéd fóruma a 25 éve működő üzemi tanács.
A lap viszont kiemeli, hogy egy üzemi tanács jogosítványai nem azonosak a szakszervezetekével. Egy szakszervezet ugyanis kezdeményezhet bértárgyalást, egyeztethet a munkakörülményekről, és sztrájkot is szervezhet – ez mind olyan lépés, amely nagyon is releváns lehet most a Suzuki alkalmazottai számára.
A tavaly év végén annak ellenére szavaztatta meg a magyar kormány a 400 óra túlórát lehetővé tévő rabszolgatörvényt, hogy a munkavédelmi előírások és a munkaidőre vonatkozó szabályok betartását egyre kevésbé ellenőrzik a hatóságok – és még így is a korábbinál háromszor több túlórával kapcsolatos visszaélést lepleztek le, többnyire a gép- és feldolgozóiparban, illetve a kereskedelemben.
A gyárakban eközben egyre több olyan külföldi (ukrán, szerb, indiai, mongol, vietnami) vendégmunkás jelenik meg, akik a magyaroknál sokkal kiszolgáltatottabb helyzetből érkeznek, ezért sokkal több mindent vállalnak is. A Népszava értesülései szerin míg 2017-ben csupán 24 500 külföldi kért munkavállaláshoz tartózkodási engedélyt, 2018-ban ez a szám már több mint a duplája, azaz 61 ezer volt.
A vendégmunkások azonban sokszor nem ismerik a magyar munkavállalói jogokat, nem lépnek be a szakszervezetekbe, és nem tiltakoznak a jogsértések ellen
– mondja László Zoltán.
Az autóipar megingásai, a megrendelések visszaesése miatt már nem a munkaerőhiányt pótolják a vendégmunkásokkal, hanem gyakran a magyar dolgozókat váltják ki az olcsóbb külföldiekkel. Hiába kell ugyanis kifizetniük a szállásukat, a vendégmunkások nem tiltakoznak a túlóra ellen, ha pedig nagyobb leépítésre kerülne sor, akkor nem kell velük egyeztetni – elég a közvetítőcégnek jelezni, hogy nincs rájuk többet szükség. És végkielégítést sem kell nekik fizetni.
(Népszava)
(Kapcsolt képünk a februári megmozdulások idején készült a Suzuki esztergomi gyáránál.)
