A személyi jövedelemadóról szóló törvény javasolt módosítása az indoklás szerint „élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbe fogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számára a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében”.

A szöveg szerint az a nő kaphat a kedvezményt, aki legalább négy gyermek után jogosult családi pótlékra, vagy ha már nem jogosult, legalább 12 éven át az volt. Ebbe beleszámítják a meghalt gyermeket is, de ha valaki például csak 16 éves korától nevel egy gyereket, akkor már nem számít bele a négy gyerekbe. A kedvezmény pedig a 2020. január 1-jétől megszerzett bevételre alkalmazható.

A kedvezmény úgy érvényesül, hogy az összevont adóalapból levonják a munkabért (ideértve a közfoglalkoztatási bért) és az önálló tevékenységből, szerződés alapján, őstermelésből szerzett jövedelmek nagy részét. A vállalkozóknál például csak az osztalékalapba tartozó jövedelem nem számít bele. Lényegében a nem munkából származó, tehát a tőkejövedelmek, kiadott ingatlanért kapott bérleti díjak és hasonlók után kell csak szja-t fizetni.

Érdekes, hogy az európai parlamenti és az önkormányzati képviselők jövedelme után jár a kedvezmény, de az országgyűlési képviselők nem szerepelnek a felsorolásban. A jogosultak erről a tényről nyilatkozhatnak a kifizetőknek, akik ennek alapján le sem vonják a ma is adóelőlegnek nevezett, de az egykulcsos szja miatt a teljes szja-nak megfelelő 15 százalékot.

A dokumentumból kiderül az is, hogy a kedvezményt úgy lehet érvényesíteni, ha az anya az adóbevallásakor feltünteti a gyermekei nevét, adóazonosító jelét (ha ez nincs, akkor a természetes azonosító adatait). Ha valaki nem volt jogosult a kedvezményre egész évben, akkor a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját és az összeget kell jelezni. Csak az anya teheti ezt meg, ugyanis a benyújtott dokumentumban végig kizárólag nőkről, anyákról szól, a kedvezmény nem vonatkozik például a sok gyereket nevelő özvegy vagy elvált apákra.

A tervezet szerint „a kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek”. Fontos, hogy a mentességet a családi pótlékra jogosultságtól számítják, tehát a családi adóalap-kedvezménnyel ellentétben nem a várandósság 91. napjától jár majd, hanem a szüléstől.

Csak kommunikációs trükk lenne?

Az indoklás ahhoz nem fűz magyarázatot, milyen esetben szűnik meg, vagyis nem derül ki, hogy ha a kedvezmény „élethossziglan” szól, akkor milyen esetben fordulhat elő, hogy az érintett nő „már nem minősül” jogosultnak.

„Nem is érdemes belemenni a részletekbe” – adott meglepő választ az erre vonatkozó kérdésünkre Angyal József okleveles adószakértő. Szerinte ugyanis „ehhez legalább ezer módosító indítvány fog érkezni”, minden parlamenti bizottság változtatni fog, amikor egyre több, „életből jövő problémával találkoznak”.

Ilyen lehet az, hogy ha valaki négy különböző férfitól szül négy gyereket. Az talán a családok támogatása? Vagy mi van akkor, ha elválnak, és a férj kapja a gyermeket? – tette fel a kérdést Angyal József, aki szerint az is felvet kérdéseket, hogy a kormány életfogytig tartó adókedvezményt akar adni. „Ezzel ugyanis azt feltételezi, hogy ő marad hatalmon, hogy nem lesz egyetlen olyan kormány sem, amely visszavonja ezt a támogatást. Azt gondolom, hogy nincs semmilyen garancia arra, hogy ez valóban így fog maradni, és valóban életfogytig megkapják az adókedvezményt az anyák” – vélte a szakértő.

Angyal szerint bizonyos mértékű stabilitást az hozhatna a törvénynek, ha azt belefoglalnák az Alaptörvénybe. Nem mintha azt nem lehetne megváltoztatni, de ahhoz legalább kétharmados többség kell, így jóval nehezebb lenne hozzányúlni a törvény szövegéhez, mintha sima módosítóként fogadják el. „Egyébként is, egy adórendszer legnagyobb ellenségének a különféle kivételeket lehet tekinteni. Mondhatnám, idegen az adórendszertől a mostani javaslat. Ez a mostani változtatás kevés embert érint, így én inkább kommunikációs fogásnak tartom” – vélte Angyal.

Adótörvények: már a 2020-as foci-Eb-re is készülünk

Bár a kormány a családok támogatásának költségvetéseként tekint a jövő évi büdzsére, nem csak a családtámogatás bővülése jelenik meg a jövő évi adójavaslatok között.

• Új kedvezmények illetik majd az itt dolgozó külföldi játékosokat, edzőket, sportvezetőket is. A kormány alapvetően két adót módosít. Az egyik, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás 2020-tól olyan jövedelemre is alkalmazható lesz, amelyet más pénznemben fizettek meg, a másik pedig adómentesség a versenyekhez kötődően szerzett jövedelmekre.
• 2019. július 1-jével 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra tovább csökken a szociális hozzájárulási adó kulcsa.
• 2020. január 1-jétől 1 százalékponttal, 13 százalékról 12%-ra tovább mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) mértéke.
• Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) megszűnik 2020-tól.
• 2020-tól a nyugdíjjárulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerőpiaci járulék helyett egységes járulék jelenik meg az adórendszerben.
• Megszűnik a 100 millió forint éves árbevétel feletti vállalkozások adóelőleg-feltöltési kötelezettsége a társasági adó, az innovációs járulék, valamint az energiaellátók jövedelemadója esetében.
• A reklámadót felfüggesztik 2019. július 1. és 2022. között.
• 18-ról 5 százalékra mérséklődik a kereskedelmi-szálláshelyszolgáltatás áfakulcsa, ezzel párhuzamosan pedig kiterjesztik ezekre a szolgáltatásokra a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást.
• A falusi csok esetében preferált kistelepüléseken 2020. január 1-jétől áfa-visszatérítési támogatás vehető igénybe 5 millió forint összeghatárig lakóingatlan építése mellett már bővítésre és felújításra is.
• 500 millió forintról fokozatosan, 3 lépésben csökken a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatára.