A Paks II. beruházás egyik legnagyobb értékű közbeszerzését írta ki a napokban a beruházó Roszatom - közölte Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter a Magyar Nemzettel.

Leszögezte: atomenergia nélkül nincs olcsó áram, nincs rezsicsökkentés, nincs klímavédelem.

Süli János a lap pénteki számában arról is beszélt, mérföldkőhöz értek a projektben, amikor néhány hete a telephelyen megkezdődtek az első felvonulási épületek munkálatai, méghozzá magyar kivitelezésben. Az építéssel a legjobb ajánlatot adó céget, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-t bízta meg az orosz fővállalkozó.

Közben zajlik a létesítési engedélyhez szükséges, mintegy 300 ezer oldalas műszaki tervdokumentáció összeállítása is. "Az új blokkok tervei maximálisan megfelelnek a legszigorúbb biztonsági előírásoknak". Az orosz fővállalkozó által átadott anyagokat a Paks II projekt szakemberei ellenőrzik, ezt követően kerülnek a tervek a hatósághoz, az Országos Atomenergia-hivatalhoz (OAH), illetve az általa felkért nemzetközi szakértőkhöz. Azon dolgoznak, hogy a két új blokk üzemeltetéséről többéves tapasztalattal rendelkezzenek, mire 2032-ben az első, akkorra ötvenéves üzemidejét elérő paksi blokk leáll.

[Nyilvánosságra hozták a paksi bővítésről szóló szerződést]

A miniszter szólt arról is, hogy a turbinagenerátor egység beszállítását - aminek közel egymilliárd euró az értéke, vagyis a teljes beruházás közel egytizede - tavaly nyerte el az amerikai GE a francia Alstom technológiai bázisán. Hasonlóan fontos az irányítástechnikai rendszerek beszerzésére kiírt pályázat, amelyet nemrégiben tett közzé a Roszatom. Ebben az esetben is nyugati beszállítóval számolnak, a főberendezéseket és a primerkört pedig a Roszatom maga gyártja le.

Hangsúlyozta, azért van szükség orosz hitelre a beruházás finanszírozásához, hogy a kivitelezés teljes időszakában biztosított legyen a finanszírozás.

"Ha úgy tetszik, az orosz hitelkeret egy biztonsági védőháló. Ráadásul bármelyik lehívott tétel névértéken és további díjak nélkül előtörleszthető, és ha rendelkezésre áll olcsóbb piaci hitel, azzal is élhetünk" - mondta. Hozzátette: eddig az orosz hitelkeretből százmillió eurót, vagyis mintegy 30 milliárd forintot hívtak le tizenkét számlával, ebből tízszámlányit már visszafizettek. "A fennmaradó két, kisebb összegű számlát is előtörlesztenék, erről majd a Pénzügyminisztérium dönt".

Süli János kitért rá, hogy a megrendelő Paks II. Zrt. és a nukleáris hatóság a teljes gyártási folyamatot ellenőrzi, és ez biztosítja a megfelelő minőséget. A projektnek a befejezésekor meg kell felelnie a jogszabályokban, szabványokban és a nemzetközi előírásokban, kódexekben, iránymutatásokban meghatározott valamennyi nukleáris biztosítéki és biztonsági követelménynek.

Szerinte a magyar kormány felelősen járt el, amikor úgy döntött, hogy a megújulók mellett hosszú távon épít az atomenergiára, és ezt a felerősödő klímapolitikai viták is bizonyítják. Hangsúlyozta: a fogyasztó és az ipar számára nem volna lehetséges alacsony, illetve versenyképes energiaárakat biztosítani, ha Magyarország is például a német energiaellátási modellt - a kettős energiarendszer kiépítését - választaná. Hozzátette: évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszi elkerülhetővé a beruházás.

[Kiszámolták, hogyan hat a klímaváltozás Budapestre, Miskolcra, Pécsre, Szegedre és Szombathelyre]

Emlékeztetett arra, hogy egységnyi magyar áram előállítása 40 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a klímavédelem élharcosának tekintett Németországban, ami az EU legnagyobb szénfelhasználója: a teljes uniós felhasználás harmadát, évente 222 millió tonna szenet éget el - többet, mint amennyit az uniós rangsorban a következő három tagállam együttesen.

A miniszter emlékeztetett, az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatának eredménye alátámasztotta, hogy a két új blokk által termelendő bevételek fedeznek minden költséget: a tőke, az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a távoli jövőben várható leszerelés kiadásait. Ezeken túl az erőmű évente 7,35 százalék profitot is termel majd a tulajdonosnak, a magyar államnak, szintén a brüsszeli testület számításai szerint. A szerződés azt is biztosítja, hogy az új blokkok 100 százalékos állami tulajdonban maradnak.

Süli szerint sem a mostani, sem a jövőbeli blokkok nem veszélyeztetik a Duna ökoszisztémáját. A zöldszervezetek viszont nem így látják.