szerző:
Szlavkovits Rita
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jövő heti rendkívüli ülésükön hozhatnak döntést a Romániából érkező import víz jövőjéről az Alföldvíz Zrt. tulajdonosai. Két éve azonban már teljesen leállt az a projekt, amely az aradi és a békési vízmű közös cége közreműködésével lassan tíz éve, kisebb-nagyobb lendülettel ugyan, de araszolt előre.

2010-ben álltak elő az akkor még Békés Megyei Vízművekként működő társaság szakemberei azzal, hogy az Arad megyébe is átnyúló vízbázis kezelés nélkül is iható ivóvizét kellene a szomszédos magyar térségbe átvezetni. Ezzel lényegében az uniós előírásoknak megfelelő ivóvizet kapnának a térség települései, miközben nem is kerülne túl sokba a beruházás és az üzemeltetés sem.

2011-ben alapítottak is egy közös céget, az Aqua Trans Mures S.A.-t a román és magyar felek, a tervek is elkészültek, ezek 2013-ban az akkor még Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság asztaláig jutottak el. Ugyanakkor a 2012 óta Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar vízműveinek egyesülésével már Alföldvíz Zrt.-ként működő cég honlapján a vegyesvállalatra vonatkozó fejezet ezzel lényegében be is fejeződik.

"2013. évre a projekt rendelkezik a pályázati kiírás minden feltételével, pénzügyileg elfogadott, sikeresen túljutott a hazai bírálati eljáráson. A román és magyar társminisztériumok egymás kölcsönös megkeresésével lefolytatták a lényegében összekapcsolódó, de a nemzeti hatóságok által engedélyezett környezetvédelmi előzetes vizsgálati eljárását, melyben nyilatkoztak arról, hogy nem kívánnak belépni a másik ország területén folyó eljárásba, kifejezve ezzel a projekt megvalósítása tekintetében egyetértő álláspontjukat” – olvasható az oldalon.

A jó szomszédi iszony, vagy a feltörekvő Mészáros az akadály?

Bár a vegyesvállalat történetének leírásából úgy tűnik, hogy a szerződések és az engedélyek is rendben voltak, 2013-ban mégis megfeneklett az ügy. Itt azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az Orbán-kormánnyal nem kifejezetten baráti viszonyt ápoló román miniszterelnök, Victor Ponta is meghatározta a két állam közötti viszonyt.

Víztisztító konténerek Csorváson
©

2014-ben mindenesetre már nem annyira gondolkozhattak a vízimportban. Aláírták legalábbis a támogatási szerződését egy új Békés megyei projektnek, amelyben uniós forrásból 34 milliárd forintot nyert a megye 66 települése víztisztítására. A közbeszerzésen egy konzorcium volt a befutó, amelynek a Békés Drén Kft. és a Szijj László-féle Duna Aszfalt mellett a Mészáros és Mészáros Kft. is tagja volt. A projektet lóhalálában lezavarták, az üzemeltetést át is vette az Alföldvíz Zrt., amely egyébként a szolgáltatókra vonatkozó új szabályok miatt addigra már 131 település ivóvízellátását is biztosította.

Az Alföldvíz Zrt.-t az ág is húzza

Mostanra elég nehéz helyzetbe lavírozta magát a cég, amely tavaly már 425 millió forintos veszteséget produkált. Legutóbb ez akkor került fókuszba, amikor a szolgáltatónál működő szakszervezet béremelést követelt – erről a hvg.hu is beszámolt. Miskéri László szakszervezeti vezető azzal rukkolt elő, hogy július közepére akár fizetésképtelenné is válhat a vízmű. Az Alföldvíz Zrt. erre úgy reagált, hogy a cég nem fizetésképtelen, bár a beígért béremelések teljesítésével valóban közel kerülhet ahhoz. A cég májusban leadott éves beszámolójából a pénzügyi nehézségek forrására is fény derül: a veszteség jelentős részét, éppen az ivóvízminőség-javító programban megépített technológiák működtetési költségei teszik ki, de ezen felül ugyancsak gondot okozott a romániai ivóvízprogram blokkolása is.

Az Aqua Trans Mures SA-ban fele-fele arányban tulajdonos az aradi vízmű és az Alföldvíz Zrt., most ez utóbbi a befektetését 100 százalékos értékvesztésként könyvelte el – ez az összeg 130 millió forintot jelent. Ráadásul a magyar fél nemcsak felerészben tulajdonos, de közel kétmilliárd forint kölcsönt is adott a közös cégnek a programhoz szükséges fejlesztések megvalósításához – a 20 évre szóló kölcsönt pedig a megállapodás szerint csak a projekt elindulásától kell törleszteni.

Zavaros vizeken

A vegyesvállalat igazgatója reménykedik abban, hogy a jövő heti közgyűlésen nem dobják a kukába a programot, hanem valamilyen árnyalt megoldás születik. Bajó Arnold szerint ők mindennel majdnem készen állnak, megvásároltak Arad megyétől 20 kútra 49 éves koncessziót, és a szükséges beruházások is összességében legalább 75 százalékos készültségi fokon állnak, a befejezéshez 7,56 millió euróra (mai árfolyamon nagyjából 2,5 milliárd forintra) lenne szükség. Az igazgató szerint a román kormány nem tenne keresztbe a projektnek – miért is tenné, más határon átnyúló beruházásokra, ha az utolsó pillanatban is, de rábólintottak –, így Bajó állítja: a magyar félnél pattog a labda. Az Alföldvíz Zrt. tavalyi évről szóló beszámolójában ugyanakkor csak annyit említ, hogy a programot, a kormányközi megállapodás és a magyar oldalon hiányzó fejlesztések híján felfüggesztették.

Arról viszont, hogy most akkor kinek az oldalán is pattog a labda, többen eltérően beszéltek. Varga Zoltán egykori önkormányzati miniszter, aki békés megyeiként maga is támogatta a programot, most úgy emlékezett, hogy 2012 tájékán, a vegyes tulajdonú cég megalakulása után valóban voltak olyan hírek, hogy a román fél áll ellen, de akkor ő maga, személyesen győződött meg Bukarestben ennek a hírnek a megalapozatlanságáról. Éppen emiatt az akkor parlamenti képviselő Varga még egy módosító indítványt is benyújtott 2012-ben az Országos Rendezési Tervhez, hogy jelöljék azon a határmetszést, ahol a vezeték áthozná a vizet, ám akkor ezt a fideszes képviselők leszavazták. (A tavaly módosított ORT-ben sincs ilyen bejegyzés.)

Két évvel ezelőtt a hvg.hu-nak azt nyilatkozta a fideszes Vantara Gyula, aki Békés megyei fejlesztéseket koordinálta 2018 előtt, hogy azért tették félre a projektet, mert az uniós határidők miatt sietni kellett. A sietségre az a magyarázat, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indított az egészséges ivóvíz biztosításának csúszása miatt. Emellett arról is beszélt az akkor még parlamenti képviselőként dolgozó Vantara, hogy az elkészült Mészáros-féle projektet kiegészítve is működhetne a program, erről a tervről még 2017-ben is olvashattunk nyilatkozatokat.

Az meg végképp különös, hogy 2016 augusztusában, amikor a víztisztítási programot már lezárták, Csák Gyula, az Alföldvíz Zrt. akkori vezérigazgatója azt nyilatkozta, elő kell szedni a fiókból a románokkal közös ivóvízprojektet, mert a vegyszerrel tisztított víz akár egészségkárosító is lehet. (Saját kútjai vizébe sok helyen egészségre káros anyagok – arzén, mangán, nitrátok, bór - kerülnek, amelyeket vegyi eszközökkel kell eltávolítani.) Három évvel ezelőtt valóban úgy tűnt, hogy leporolják az évekkel ezelőtt elkészített terveket. Azt mindenki tudta persze, hogy a lezárt 34 milliárd forintos programnak a fenntartási időt ki kell töltenie, mégis láttak fantáziát a dologban.

Néma csend

Mostanra viszont mindenki elnémult, az azóta politikai megbízatás nélkül maradt Vantara sem kívánt semmit hozzáfűzni a romániai ivóvíz ügyéhez, pedig korábban sokat dolgozott rajta. Kerestük a békéscsabai polgármestert is, őt azért, mert a megyei jogú város 31,9 százalékkal tulajdonos az Alföldvíz Zrt.-ben (rajtuk kívül néhány kisebb önkormányzat ragadt bent a cégben 1-2 százalékkal, és a nagyobb részt a magyar állam, illetve annak vagyonkezelő cége tulajdonolja), de Szarvas Pétert nem tudtuk elérni.

Azt már Miklós Attila békéscsabai szocialista képviselőtől tudjuk, hogy a héten tartott városi rendkívüli közgyűlésen feltett, a vegyesvállalat jövőjével kapcsolatos kérdésére nem kapott túlságosan bő tájékoztatást, de az ülésen jelen levő Herczeg Tamás fideszes parlamenti képviselő megnyugtatta azzal: az év második felében rendezni fogják a vízmű sorsát, ő maga is egyeztet az ügyben. Arról nem beszélt senki, hogy jön-e a jövőben a már félig kész vezetékeken a megvásárolt román kutakból tiszta víz, vagy megy a kukába az a néhány milliárd forint, amelyet a programra már elköltöttek. Ráadásul ha nem születik megnyugtató döntés, akkor a vegyesvállalat nemcsak elnyeli a pénzt, de még akár pereket is akaszthat a magyar fél nyakába.

A programtervezet szerint egyébként nyolcmillió köbméter ivóvíz érkezne a Békés megyei településekre a határon átnyúló vezetéken, ezt kevernék el a magyar oldalon kitermelt, rosszabb paraméterekkel rendelkező ivóvízzel. Úgy tudjuk, hogy évente 20 millió köbméter ivóvizet szolgáltat a békési vízmű, így az látszik, hogy a keverés utáni mennyiség elég nagy részét fedezné a szükségesnek.

Most mindenesetre egy csapdahelyzetnek tűnik a békési ivóvíz, hiszen az uniós projekt elkészült, elköltöttek rá 34 milliárd forintot, a munkát elvégző Mészáros és barátainak érdekeltsége jól járt, viszont évekre kötelezettséget is vállaltak a technológia, a rendszer működtetésére, ami évente 120-150 millió forinttal terheli a szolgáltatót. Közben meg karnyújtásnyira ott az a lehetőség, hogy olcsó, kezelés nélkül is egészséges ivóvízet vezessenek át Romániából, ami az eddig kölcsönzött 1,98 milliárd forinton felül, még egyszer ennyibe kerülne, de mindenképpen töredékébe, mint amennyit a már elkészült uniós projektre elköltöttek.

Írtunk kérdéseket az Alföldvíz Zrt.-nek, hogy ki és miért függesztette fel a programot, mennyivel lenne olcsóbb az aradi víz biztosítása a tisztításnál, és hogy mennyi pénz kellene a befejezéshez. A vállalat sajtóosztályáról azt a választ kaptuk, hogy a jövő heti rendkívüli közgyűlés után tudnak csak válaszolni, álláspontjuk szerint válaszaikkal befolyásolhatnák a még meg sem hozott döntéseket.

Megkerestük Csák Gyulát is, aki az Alföldvíz Zrt vezérigazgatójaként az elejétől szívügyének tekintette a romániai vízprogramot, igaz, azóta, bár a vízműcég igazgatótanácsának az elnöke maradt, de a vizes vezérigazgatói posztot felcserélte Mészáros Lőrinc agrárcégeinek koordinálásával. Csák személyes meggyőződése, hogy amennyiben lehetséges, akkor természetes ivóvizet a legkedvezőbb költségek mellett kell biztosítani, de a szakmai vezetői véleményt külön kell választani a tulajdonosi véleménytől, és jelenleg ő az Alföldvíz Zrt. igazgatótanácsában ül.

„Jelenlegi helyzetben nincs meg a döntés, reméljük, hogy nem a cég megszűnése lesz a vége” – mondta, és azt is hozzátette, hogy leghamarabb talán ősszel lesz végleges döntés erről, a jövő heti közgyűlésen még aligha, de ennél többet nem árult el.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon:

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A budapestiek elvándorlása népességrobbanást hozhat az agglomerációban

A budapestiek elvándorlása népességrobbanást hozhat az agglomerációban

Két barlangász rekedt a Lengyel-Tátra legmélyebb barlangjában

Két barlangász rekedt a Lengyel-Tátra legmélyebb barlangjában

Csak segíteni akartak a nyugdíj mellett tovább dolgozó orvosok, de két hónapja nem kapnak ellátást

Csak segíteni akartak a nyugdíj mellett tovább dolgozó orvosok, de két hónapja nem kapnak ellátást

Négy autóval ütközött egy medve Romániában

Négy autóval ütközött egy medve Romániában

Videóüzenetben mondott köszönetet Merkel a magyaroknak

Videóüzenetben mondott köszönetet Merkel a magyaroknak

Megbénult közlekedésre és tüntetésekre számít a kormány no-deal Brexit esetén

Megbénult közlekedésre és tüntetésekre számít a kormány no-deal Brexit esetén