Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és pénzmosás bűntette miatt vádat emelt egy bűnszervezet 9 tagjával szemben, akik az ügy további 15 vádlottjával különböző pályázati források megszerzése érdekében fiktív számlaláncot működtettek és túlárazott szolgáltatásokról kiállított fiktív számlák felhasználásával nemcsak támogatásokhoz jutottak hozzá csalárd módon, de az áfa-kötelezettségüket is jogosulatlanul csökkentették.
Bács-Kiskun megyei – főként keceli és kiskőrösi – borászati és szeszipari cégek vezetői pályázatíró cégek vezetőjével, egy tiszakécskei nővel 2011. és 2016. között olyan számlázási láncolatot működtettek,
amelynek célja állami és uniós támogatások jogosulatlan megszerzése, továbbá az általános forgalmi adó fizetés elkerülése volt.
A közlemény szerint később kiskőrösi és budapesti autómosó cégek is igénybe vették a kialakított számlaláncokat fiktív számlák támogatásokhoz történő csalárd felhasználása érdekében. A támogatott beruházások teljes költségvetését a vádlottak túlszámlázással növelték meg.
A felsőfokú számviteli végzettségű nő által irányított pályázatíró cégek a támogatások jogosulatlan igénybe vételére létrehozott bűnszervezetben beszámlázói szerepet töltöttek be. A számlaláncolat alján elhelyezkedő, strómanok által képviselt „eltűnő” kereskedő cégektől papíron az árut megszerezték és fiktív számlákkal a láncolat végén található borászati és autómosó haszonhúzó cégek részére értékesítették tovább. A támogatott beruházások teljes költségvetését a vádlottak túlszámlázással növelték meg.
A láncolat végén álló vevők átutalással egyenlítették ki a vételárat, amit a központi cégek bankszámláiról az ügyben érintett borászati cégek egyik vezetője, az ügy 50 éves keceli férfi vádlottja minden esetben még aznap készpénzben felvett. A pályázatokban elszámolt fiktív számlákhoz kapcsolódó pénzügyi teljesítések látszat kifizetések voltak, mivel a pénz valótlan kölcsönügyletekkel visszakerült a fiktív számlaláncolat valamelyik haszonhúzó cégéhez.
A bűnszervezet alsóbb szintjein szereplő cégek tényleges gazdasági tevékenységet nem végeztek, a fiktív számlákat, színlelt szállítási szerződéseket, kölcsönszerződéseket, pénztárbizonylatokat a cégek stróman képviselői a bűnszervezet irányításában részt vevő tiszakécskei nő utasítása alapján állították ki. A bűnszervezet tagjai közötti feladatmegosztás alapján voltak, akik a számlázási folyamatot irányították, a fiktív számlák kiegyenlítéséhez köthető színlelt kölcsönszerződések elkészítését, aláírását szervezték, mások a pénzátutalásokat, pénzfelvételeket koordinálták.
A fiktív számlák felhasználásával a haszonhúzó borászati és szeszipari cégek összesen több mint 1,9 milliárd forint támogatási összeget szereztek meg jogosulatlanul.
Az ügyben érintett autómosó cégek összesen mintegy 182 millió forint jogtalan támogatáshoz jutottak. Ezen felül a pályázatíró központi cégek fiktív számlák elszámolásával 428 millió forinttal csökkentették áfafizetési kötelezettségüket.
Az ügyészség 24 személlyel – köztük 9 vádlottal mint bűnszervezetben elkövetővel – szemben költségvetési csalás bűntette, pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat.
