A magyar korrupciónak súlyosabb következménye van az USA-ban, mint Magyarországon
Még csak gyanús sem volt a magyar ügyészségnek a microsoftos szoftverlicencek körüli korrupciós ügy, sőt az érintettek mind a mai napig kényelmes állásokba ejtőernyőznek tovább. Közben az amerikai hatóságok az ügy jelentős részét felgöngyölítették, beismerő vallomásig és peren kívüli egyezségig jutottak.
A Microsoft Magyarország Kft. beismerte, hogy legalább 2013-tól 2015-ig „egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett” egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben. A cég peren kívüli egyezséget kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal, aminek keretében 8,8 millió dollár (2,6 milliárd forint) bírság megfizetését vállalta – jelentette be a tárca. A kft. beismerése szerint viszonteladói túlárazottan adtak el szoftverlicenceket magyar állami szerveknek, ugyanakkor az érintett munkavállalók az anyacég felé azt kommunikálták, a megállapodások nyélbe ütéséhez komoly árengedményeket kell tenni. A különbözetet „korrupciós célokra” használták fel.
A magyar ügyészségnek nem volt gyanús
Az amerikai igazságügyi minisztérium közleményéből fontos kiemelni, hogy a szerint a Microsoft Magyarország elismerte („according to Microsoft Hungary’s admissions”), hogy alkalmazottai részt vettek az anyacég megtévesztéséből, a szoftverlicencek túlárazásából, és a pénz „korrupciós célú” felhasználásából álló manőverben – ebből az anyacég diszkontárakkal való megtévesztését biztosan ők követték el.
Az amerikai hatóságok (az igazságügyi minisztérium, az FBI és egy New York-i ügyész) az Egyesült Államok „külföldön kifejtett korrupt gyakorlatokról” szóló törvényének (U.S. Foreign Corrupt Practices Act) megsértése miatt vizsgálták az amerikai anyavállalatot, illetve annak magyar leányát. A peren kívüli megállapodás és a bírság e vizsgálat keretében született, az más lapra tartozik (és ebben természetesen nem illetékes semmilyen amerikai hatóság), hogy a magyar jog szerint történt-e bűncselekmény vagy szabálysértés.
Az ügyben érkezett feljelentés a magyar ügyészségre. Erről Polt Péter legfőbb ügyész még 2018 októberében azt közölte Mesterházy Attila MSZP-s parlamenti képviselő kérdésére, hogy „bűncselekmény gyanújának hiányában” áprilisban elutasították. Kérdeztük az ügyészséget, tervezik-e az amerikai vizsgálat eredményeinek fényében újra megvizsgálni a feljelentést, vagy esetleg kezdeményeznek-e eljárást. Választ későbbre ígértek, mert „több ügyészi szervezet megkeresése szükséges”, amint megérkezik, közzétesszük.
Az érintettek vidáman ejtőernyőznek
A Microsoft Magyarország ügyvezetője a kérdéses időszakban Papp István volt, akinek a munkájával amúgy elégedettek lehettek az amerikai központban, hiszen 2015-ben az ázsiai és csendes-óceáni régió salesért és marketingért felelős alelnökévé nevezték ki. Ekkor azonban már élt a gyanú: az amerikai Microsoft egyes források szerint 2014 decemberében, mások szerint 2015-ben kezdett vizsgálódni magyar leányvállalatánál.
Papp 2016 nyarán meglepetésszerűen, bejelentés nélkül távozott a Microsofttól. Nem töltött sok időt munka nélkül, 2016 őszén a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettese lett, bár a poszton csak fél évet töltött, utána saját vállalkozást indított. A korábban Andy Vajna érdekeltségébe tartozó, jelenleg tetszhalott állapotban lévő Est Media Nyrt. közgyűlése 2019 májusában beválasztotta Pappot az igazgatóságába. Szintén csendben, 2016 elején távozott a Microsoft Magyarországtól a kormányzati üzletágért felelős igazgató, Sagyibó Viktor.
Ő először egy Microsoft-viszonteladónál, a 4iG Zrt.-nél helyezkedett el – a cég azóta Mészáros Lőrinc közvetett közelébe került, jelenleg tarol az állami informatikai közbeszerzéseken. Sagyibó két hét után személyes indokokra hivatkozva távozott a 4iG-től, 2017 őszén miniszteri biztos lett Lázár János Miniszterelnökségén, megbízatása 2018 nyarán szűnt meg.
A viszonteladóktól Tiborcz Istvánig
Magyarországi felelősségre vonás tekintetében kérdés, pontosan milyen szerepet játszottak a Microsoft Magyarország viszonteladói – akik diszkontáron kapták a szoftverlicenceket, majd áron felül adták tovább állami szerveknek. Ezek közül hárommal a Microsoft 2017 végén bontott szerződést.
- A Napi.hu-nak több egymástól független forrás is megerősítette, hogy elsőként egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal kötött szoftverlicenc-beszerzés akadt fenn az amerikai anyacég ellenőrzésén. A Racionet Zrt. a Microsoft által kifogásolt bruttó 1,82 milliárd forint összegű beszerzésen konzurciumvezetőként nyert. A pénztárgépek bevezetésén nagyot szakító RacioNet egyik tulajdonosán, Dávid Pálon keresztül a Fellegi Tamás egykori miniszter által gründolt Euroatlantic-csoporthoz vezetnek a szálak – írta a 24.hu. A Racionet amúgy lejtmenetben van, 2018-ban csak 2 milliárd forint volt az árbevétele, és veszteséggel zárt. 2014-ben még félmilliárdos nyereséget könyvelt el közel 10 milliárdos árbevétele után.
- Az Euro One esetében nem voltak egyértelmű Fidesz-közeli kapcsolatok, gyökerei a Széles Gábor-féle Műszertechnika-csoportig nyúlnak vissza, azok egykori infokommunikációs cégeinek bázisán jött létre, de már régen nem tartozik Széles portfóliójába.
- A Humansoft Kft. 2019. január 31-ei hatállyal beolvadt anyacégébe, a már említett, Mészáros Lőrinc közelébe került 4iG-be. Addig prímán teljesített, 2017-et 15 milliárd forintos árbevétellel zárta.
Az ügyben Tiborcz István is érintett lehet: a miniszterelnöki vő 2015-ben jelent meg a HCS Experts nevű cégben, ami a Népszava szerint abban az évben rendszeresen beszámlázott az egyik Microsoft-viszonteladónak, árbevétele pedig közel duplájára ugrott. 2015-ben érkezett a céghez Tiborcz István bátyja, Tiborcz Péter Sándor is, ügyvezetői pozícióba. A vállalat 2016 óta lejtmenetben, sőt 2018 nyara óta végelszámolás alatt van. Tulajdonosként Tiborcz István nemrég 850 ezer forintos havi végelszámolói bért állapított meg Tiborcz Péternek – szúrta ki az Átlátszó.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB Bank 2019 tavaszán alapított informatikai vállalkozást MKB Digital Zrt. néven, aminek felügyelőbizottságába került be az idősebbik Tiborcz. Emellett vezérigazgató egy olyan, TransCon Húngaro nevű részvénytársaságban, amely az állami óriásmegbízásokból élő Symmetria–Syncope-csoport testvérvállalata. Tiborcz Péter korábban a NAV informatikai fejlesztési főosztályának vezetőjeként dolgozott, előtte energetikai tanácsadóként foglalkoztatták a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. A 2006–2010-es ciklusban pedig a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke volt.
Szintén a magyar hatóságokra váró feladat (lenne) annak kiderítése, az állam részéről pontosan kiknek a zsebében kötöttek ki az anyacég megtévesztésével, a Microsoft Magyarország és a viszonteladók láncolatában összeokosított, majd „korrupciós céllal” felhasznált pénzek. Vagyis hogy kiket vesztegettek meg.
Az anyavállalatot kínosan érinti
A Microsoft Magyarország azért nem adta magát (vagyis volt munkavállalóit) önként és dalolva, a minisztériumi közlemény szerint – a belső vizsgálat ellenére – nem tárta fel önként a vétségeket. Ugyanakkor mind a magyar, mind az amerikai Microsoft „érdemben” együttműködött a minisztériumi nyomozással, illetve felbontotta a szerződését négy viszonteladó céggel, belső vizsgálat után pedig szigorúbb belső ellenőrzési rendszert vezetett be. Ennek megfelelően a legalacsonyabb bírsághoz képest is 25 százalékkal csökkentették a büntetést.
A Microsoft nem úszta meg a magyar leány peren kívüli bírságával: az anyacég 16,5 millió dollárt (4,8 milliárd forintot) fizet a tőzsdefelügyeletnek (SEC). Ez kamatokkal az a 13,78 millió dollár, amekkora értékű üzletet – a vizsgálat megállapítása szerint – a korrupciós ügyletek hoztak a társaságnak. A SEC közleménye szerint a céggel kötött megállapodás szaúd-arábiai, thaiföldi és törökországbeli kérdéses üzleti tevékenységekre is kiterjedt. A Microsoft ezekben az ügyekben nem ismerte el vétkességét.
A peren kívüli megállapodás nyilvánosságra hozatala után Brad Smith, a Microsoft elnöke „A tisztességes üzleti magatartás tekintetében nincs helye kompromisszumnak” címmel írt nyílt levelet a cég dolgozóinak. „Mélyen csalódottak voltunk és kínosan érintett bennünket, amikor évekkel ezelőtt először tudomást szereztünk ezekről az eseményekről, és reméljük, hogy valamennyi lépés, amit azóta tettünk – ideértve a mai megállapodást is – erős üzenetet hordoz. Nem tűrjük meg azokat az alkalmazottakat és partnereket, akik szándékosan megsértik a tisztességes üzleti magatartás alapvető szabályait.”
Smith a levélben felsorolta, milyen intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy a Magyarországon történtek ne fordulhassanak elő újra, de azért hozzátette, hogy
az emberi gyarlóságot nem lehet kiiktatni, ezért a kormányzati szervek részéről is hathatós törvényekre és hatékony fellépésre van szükség.
Romániában fejek hullottak
Persze nem a magyarországi az első nemzetközi korrupciós botrány a Microsoft életében. Romániában az ország történetének egyik legnagyobb korrupciós botrányát jelentették az úgynevezett Microsoft-akták. A kilenc volt minisztert és több egymást követő kormányt is érintő, számítástechnikai közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyben 2015-ben első körben négy gyanúsított ellen emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A legfelső bíróság 2016 októberében hirdetett jogerős ítéletet, a kettő és hat év közötti letöltendő börtönbüntetések mellett együttesen több mint 17 millió eurónyi vagyonelkobzást is elrendelt.
A legnagyobb, hatéves szabadságvesztést Gheorghe Stefanra, Karácsonkő (Piatra Neamt) volt polgármesterére szabta ki a bíróság. Gabriel Sandu volt távközlési miniszter letöltendő büntetését kettőről három évre súlyosbították. Gabriel Sandu az ítélethirdetés előtt újságíróknak azt mondta: a Microsoft-igazgatók ellen is feljelentést tett az Egyesült Államok és Ausztria igazságügyi minisztériumánál, továbbá azt állította, hogy a két ország nagykövetsége is „közbenjárt” nála annak idején.
Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
