szerző:
Serdült Viktória

Hosszú huzavona után megjelenhet a GRECO-jelentés, amiből kiderül: az Európa Tanács szerint hazánk 18 ajánlásból csak ötöt teljesített. A dokumentumban a két legtöbbet használt szó a „kiábrándító” és az „aggasztó". A testületnek a bírók függetlenségével, a pártfinanszírozással, de az összeférhetetlenség és a vagyonnyilatkozatok magyarországi rendszerével is gondjai vannak.

Nem véletlenül húzta ilyen sokáig a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) éves jelentésének nyilvánosságra hozatalát a magyar kormány. A 2018-as korrupciós jelentést hosszú huzavona után végül csütörtökön hozza nyilvánosságra a szervezet, de a publikálás engedélyezésére nyolc hónapot kellett várni, hiszen az már tavaly decemberben elkészült, a magyar hatóságok viszont csak most bólintottak rá, hogy a közvélemény is megismerhesse a dokumentumot.

Az elkészült jelentésbe a hvg.hu is belenézhetett, ez alapján pedig elmondható: egyáltalán nem meglepő, hogy a Fidesz szerette volna eltitkolni az eredményeket. A dokumentum többször is utal rá, hogy

a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre és az ajánlásokat sem teljesíti, pedig mind a parlamenti képviselők, mind a bírók és az ügyészek esetében nagy szükség lenne rá.

Évekig titkolták

A 49 országot számláló GRECO a strasbourgi székhelyű Európa Tanácshoz tartozik, a tagok rendszeresen értékelik egymás korrupcióellenes teljesítményét. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy az egyes tagállamok szakértőket neveznek ki, akik ellátogatnak az érintett országokba, majd elkészítik jelentésüket. A dokumentum ezután a plenáris ülés elé kerül, ez dönt róla, és ajánlásokat is tehet az érintetteknek. Ezután a tagállam következik, amely jelentést tesz az ajánlások végrehajtásáról (compliance report), és csak ezután publikálják a végleges változatot – azokban az országokban, ahol ezt engedik.

©

A magyar kormány 1999-ben lépett be a szervezetbe, de 2010 óta gyakorlatilag nem nagyon érdekli, mi áll a róla szóló jelentésekben. Az Orbán-kabinet 2017 óta ahhoz sem járul ahhoz hozzá, hogy a hazánkról szóló értékelést nyilvánosságra hozzák, de nincs vele egyedül. Így tett Fehéroroszország is, velünk együtt ők is kimaradtak az éves jelentésből. Ezt a szervezet szabályzata egyébként lehetővé teszi.

A szervezet vezetője, Marin Mrčela az Euronewsnak korábban azt nyilatkozta, hogy a magyar kormány semmilyen magyarázatot nem adott a dokumentum visszatartására.

Szerintem ez nem a jó szándék jele

– fogalmazott Marin Mrčela.

Néhány hete már lehetett sejteni, hogy valami történni fog, miután Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón úgy fogalmazott: publikálni fogják a jelentést, de csak a kormány válaszával és észrevételeivel kiegészített változatot.

A korrupcióellenes testület szakértői utoljára márciusban jártak Magyarországon, ahol a többi közt Polt Péter legfőbb ügyésszel is találkoztak. A delegáció tagjai akkor is felszólították a magyar kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a Magyarországról szóló részt, és hajtsák végre annak az utasításait.

Osztályzat: nem kielégítő

A hvg.hu által látott 2018-as jelentés egyik legfőbb megállapítása, hogy Magyarországon a korrupció elleni harc sem a parlamentben, sem pedig az igazságügy területén nem megfelelő. Ami az országgyűlési képviselőket, a bírókat és az ügyészeket illeti, a korrupció megelőzésére négy évvel korábban tett 18 ajánlásból a magyar kormány csak ötöt hajtott végre úgy, hogy az meg is feleljen a követelményeknek.

©

A GRECO szerint Magyarország „nem kielégítő” szinten teljesíti a szervezet ajánlásait, ezért továbbra is eljárásoknak kell alávetni – vonta le a következtetést a dokumentum.

A szakértők szó szerint különösen kiábrándítónak nevezték, hogy a magyar hatóságok sok esetben csak annyi információt közöltek: egy-egy ügyben „nem történt további előrelépés” a 2015-ös ajánlásokra született magyar vélemény óta, amit egyébként másfél éve, 2017-ben küldtek el Strasbourgba.

Itthon ez kevesebbet van előtérben, de a jelentés készítői a parlamenti képviselők korrupciója miatt is aggódnak, ennek megelőzését pedig kiemelten kezelték a jelentésben, csakhogy a magyar kormány ezeket az ajánlásokat sem teljesítette. A GRECO ezért arra kéri a magyar hatóságokat, tegyenek „határozott intézkedéseket”, hogy javítsanak a jelenlegi helyzeten.

Az ajánlásban azt várják el, hogy különösen ügyeljenek a következőkre:

  • Nagyobb átláthatóságot és a konzultációs lehetőségeket kell biztosítani a jogalkotási folyamatban. Ide tartozik egy megfelelő lobbitörvény is, vagyis annak érdekében, hogy a lobbistáknak ne legyen túl nagy befolyása a döntésekre.
  • Fogadjanak el magatartási kódexet a parlamenti képviselők számára, hogy elkerüljék az olyan helyzeteket, amelyek az összeférhetetlenséget sérthetik. Legyen kötelező az összeférhetetlenségi nyilatkozat.
  • Egységesítsék és reformálják meg a vagyonnyilatkozati rendszert.
  • Vizsgálják felül a parlamenti képviselők túl széles jogokat biztosító mentelmi jogát.
  • Valamint ezeknek legyen megfelelő felügyeleti rendszere.

Kiábrándító pártfinanszírozás

Handó Tünde
©

A szakértőknek nincs sokkal jobb véleményük a bírók függetlenségéről sem, ahol három ajánlásban nem történt semmi előrelépés. A GRECO különösen aggasztónak találja az Országos Bírósági Hivatal elnökének, Handó Tündének a hatáskörét, ezen belül a bírói kinevezésekre és a mandátumok meghosszabbítására való befolyását. Ha lehet, ezen a területen csak romlott a helyzet: aggodalomra ad okot az Országos Bírói Tanács tagjaira gyakorolt állítólagos nyomás, és a bírók legitimitásának megkérdőjelezése. A szervezet ezért felszólította a magyar hatóságokat, hogy ezeket a kérdéseket sürgősséggel kezeljék, és jobban védjék a magyar bírói függetlenséget.

Az ügyészség területén sem történt túl sok pozitív változás, egyedül a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatban volt előrehaladás, a többi ajánlással viszont szintén nem kezdett semmit a magyar kormány. A szervezet szerint a parlamenti képviselők mellett az ügyészek is túl széles mentelmi jogkörrel rendelkeznek, valamint a főügyész mandátumának meghosszabbításával kapcsolatban sem történt javulás.

„Általánosságban kiábrándító” a pártfinanszírozás átláthatósága: hiába tett lépéseket a magyar kormány annak érdekében, hogy átlátható legyen a politikai pártok és a pártbevételek nyilvántartása, de az általános kép szinte semmit nem változott 2010 óta.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Salvini: A törököket meg kell állítani Szíriában

Salvini: A törököket meg kell állítani Szíriában

Öngyilkossági járvány: egyre kevésbé nagyvárosi deviancia

Öngyilkossági járvány: egyre kevésbé nagyvárosi deviancia

Új választást követel az ellenzék Csepelen

Új választást követel az ellenzék Csepelen

2600 ingatlant ürítettek ki eddig a végrehajtók idén

2600 ingatlant ürítettek ki eddig a végrehajtók idén

Nem talál egy fájlt a windowsos gépén? Akkor próbálja ki ezt a programot

Nem talál egy fájlt a windowsos gépén? Akkor próbálja ki ezt a programot

Brüsszelben találkozott a néppárti bölcsekkel Orbán

Brüsszelben találkozott a néppárti bölcsekkel Orbán