A Bitcoin rendszerét 2009. január 3-án, egy önmagát Satoshi Nakamotonak nevező személy vagy csoport indította útjára. Sokak szerint az új, mindentől független pénz a 2008. szeptember 15-én kirobbant gazdasági válságra adandó válaszként született, Nakamoto tervében olyan pénzről van szó, amit egyetlen központi hatóság, bank, vagy állam sem felügyel, mégis alkalmas a gazdaság kiszolgálására.

A bitcoin egy kriptopénz, amit mi magunk, hétköznapi emberek „tarthatunk a kezünkben” és felügyelhetünk úgy, hogy semmilyen fizikai formával sem rendelkezik. Nem ismer politikai határokat, vagy fizikai távolságokat, globális, és bárki számára hozzáférhető.

A Bitcoin forradalmi újdonsága abban áll, hogy nincs központja, úgynevezett elosztott hálózatot alkot, a világban szétszórt, önkéntes alapon működtetett számítógépek ellenőrzik a rendszerben történő tranzakciókat. Kellően biztonságos, a tranzakciók költsége pedig töredéke a jelenlegi banki költségeknek. A felhasználók között közvetlen tranzakciókat tesz lehetővé anélkül, hogy bármilyen harmadik szereplőnek befolyása, vagy ellenőrzése lehetne a pénzmozgás kapcsán.

A bitcoin mennyisége korlátozott, huszonegymillió létezhet mindösszesen, egyetlen eggyel sem több. Nakamoto célja ezzel az volt, hogy elkerülje az inflációt, hiszen ha véges mennyiségű egy pénz, és nem állíthatunk elő tetszőleges mennyiséget, akkor az infláció sem lép fel.

A Bitcoin szó nagy kezdőbetűvel a rendszert üzemeltető úgynevezett blokklánc hálózatra utal, a bitcoin szó kis kezdőbetűvel pedig a hálózaton mozgatható kriptopénzre. Ez az írásmód minden kriptopénzre igaz.

Mi határozza meg az árát?

Mint szinte mindennek, a bitcoin árfolyamának alakulását is a kereslet-kínálat határozza meg. Vannak úgynevezett kriptopénztőzsdék, és kriptopénzváltók is, melyeken ugyanúgy kereskedhetünk kriptopénzekkel, mint például részvényekkel, illetve fiat (rendeleti) pénzünket válthatjuk bitcoinra.

A bitcoinnak nincs hivatalos ára, mint az eurónak vagy a dollárnak, a bitcoint áruló szolgáltatások eladási árait átlagoljuk, így határozzuk meg a pillanatnyi árát. A kereslet-kínálat mellett jelentősége van annak is, hogy van-e valós gazdasági teljesítmény a bitcointranzakciók mögött, a gazdát cserélő termékek és az elvégzett szolgáltatások közrejátszanak egy pénz értékének meghatározásában.

Mennyire elterjedt?

A különböző kriptopénzváltók és -tőzsdék felhasználószáma, illetve a bitcoin tárolására alkalmas úgynevezett szoftveres tárcák száma alapján a becslések szerint ötvenmillió ember vásárolt már bitcoint világszerte. A mennyiségek nagyban eltérnek, van aki milliónyival, a többség azonban csupán egy-két tizeddel rendelkezik. Az elfogadóhelyek számát tekintve ma nagyjából tizenötezer bolt fogad el bitcoint világszerte, hazánkban nagyjából ötven. Az online elfogadóhelyek száma lényegesen nagyobb.

Mi lesz a jövője?

Ma még megjósolhatatlan, hogy mi lesz a bitcoin sorsa, lehet, hogy a feledés homályába vész, sokak szerint azonban egészen egymillió dollárig emelkedik majd az árfolyama. Az is bizonytalan, hogy hétköznapi fizetőeszközzé vagy egyfajta digitális arannyá válik-e a következő évtizedek során, amit tartalékképzőként vagy befektetésként használunk majd.

A cikk szerzői: Györfi András, a Kripto Akadémia szerkesztője, Halász Rita, Pataki Gábor, a CoinBroker.hu partnerei.

Ha többet szeretne megtudni a kriptovalutákról, olvassa el HVG Könyvek kiadásában megjelent Kriptopénz ABC-t. Ide kattintva meg is rendelheti.