A Financial Times beszámolója szerint Georgieva 14 forduló szavazás után nyerte el a jelöltségi posztot, s a viták során komoly megosztottság alakult ki az EU-tagállamok között. Az ellenjelölt a holland Jeroen Dijsselbloem volt, s lapértesülések szerint az európai vezetők a szavazások idején folyamatosan igyekeztek meggyőzni egymást saját jelöltjeik rátermettségéről. A skandináv országok eleinte tiltakoztak Georgieva jelölése ellen, mivel az ismert közgazdász két feltételnek sem tett eleget: nem nyerte el az EU népességének 65 százalékát kitevő államok támogatását, s életkora – 65 év – is túl magas.
A válságon úgy sikerült túljutni, hogy a holland jelölt elismerte vereségét, és gratulált ellenfelének. Elemzők szerint Georgieva győzelme Emmanuel Macron francia államfő sikerét jelenti, akinek korábban azt is sikerült elérnie, hogy a francia Christine Lagarde-ot nevezzék ki az Európai Központi Bank élére. A Financial Times szerint Macron volt Georgieva fő támogatója, s Párizsban nagy elégedettséggel fogadták a szavazások végeredményét.
