Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) közzétette a G7 portálon annak a kutatásnak az előzetes eredményeit, amiben többek közt azt vizsgálják, hogyan teljesítettek 2005-2018 között a Fidesz-közeli vállalkozók cégei a közbeszerzéseken.
A kutatók első megközelítésben a Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István, Simicska Lajos tulajdonában lévő cégek és a Duna Aszfalt, valamint a West Hungária Bau cégek csoportját (MGTS-cégek) elemezték. A vizsgálathoz minden évben a legnagyobb közbeszerzési szerződéseket vették figyelembe (amelyek együtt kiadják az éves teljes közbeszerzési szerződéses érték több mint 70 százalékát). A 2005-2018 közötti időszakot három szakaszra bontva vizsgálták: 2005-2009 mint a Gyurcsány-Bajnai-kormányok által fémjelzett szakasz, 2011-2014 mint az Orbán-kormányok időszaka a G-napig (ami 2015 elején volt), és 2015-2018 mint a G-nap utáni időszak. A 2010-es (választási) évet figyelmen kívül hagyták. A G-nap azért tekinthető választóvonalnak, mert akkor vált nyílt háborúvá Orbán Viktor és Simicska Lajos ellentéte – a G-nap után a Fidesz gazdasági hátországának felépítésében központi szerepet játszó Simicska vállalkozásai már nem taroltak a közbeszerzéseken, a Fidesz-közeli gazdasági birodalom átalakult, elkezdett felfelé ívelni Mészáros Lőrinc csillaga, akinek környezetébe végül a Simicska-cégek kerültek.
Ami az eredményeket illeti, A CRCB számításai szerint az MGTS-csoport az összes közbeszerzési szerződést figyelembe véve 1264 közbeszerzési szerződést nyert 2005-2018 között. A csoport egyes tagjai már 2010 előtt is nyertek közbeszerzési szerződést (a 2005-2009 közötti öt évben összesen 154-et), az igazi aranykorszak azonban 2010 után jött el az MGTS-csoport számára. Ekkor már 1110 szerződést nyertek, évente átlagosan majdnem annyit (139-et), mint a 2010 előtti időszak öt éve alatt összesen.
Még nagyobb különbségeket találtak, ha csak a legnagyobb értékű közbeszerzési szerződéseket nézték: míg 2005-2009 között évente közel 8 nagy szerződést nyertek átlagosan az MGTS-cégek, addig 2011-2014 között már 166 szerződést (ami közel négyszeres növekedés, ha csak az évi átlagos szerződésszámot nézzük), és 2015-2018-ban már évente átlagosan 78 szerződést, ami tízszeres növekedés a 2010 előtti helyzethez képest.
A nagy értékű szerződéseken belül 2010 után elég jelentős, 7-9 százalékos az MGTS-cégek aránya. Ennél is magasabb azonban arányuk a nagy értékű és ugyanakkor magas korrupciós kockázatú szerződések körében: itt 8-10 százalékos arányt ért el a maroknyi vállalkozó cége.
