Horvátország a jelek szerint tényleg komolyan gondolja az euró bevezetését

A horvát állam újabb privatizációba kezd az euró mielőbbi bevezetése érdekében.

  • MTI MTI
Horvátország a jelek szerint tényleg komolyan gondolja az euró bevezetését

A horvát állam az euró mielőbbi bevezetése érdekében újabb privatizációs hullámot indít, és eladja részesedését azokban a vállalatokban, amelyekben mindössze néhány százalék tulajdonjoggal rendelkezik – írta a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap szerdán.

Kilencven, főleg turisztikai vállalat részvényeiről van szó, amelyet szeptembertől pályázat útján kíván eladni az állam: első körben 30 céget, az év végéig újabb harmincat, majd a megmaradt vállalatokat 2020 elején hirdeti meg.

A horvátok is lehagynák Magyarországot az euróbevezetéssel, csak van egy kis gond

Szándékaik komolyak - a horvát vezetők elszántan akarják az eurót. Csakhogy Brüsszelben és Frankfurtban a szokásos pénzügyi feltételeken kívül új politikai kritériumokat is kiagyaltak, ezeket pedig pokoli nehéz lesz teljesíteni.

Nem adja el az állam egyelőre azokat a cégeket, amelyekben 15 százaléknál nagyobb részesedése van, mint a Podravka, a Croatia Biztosító, a Rijekai Kikötő vagy a Petrokemija műtrágyagyár, annak ellenére, hogy ezek nem stratégiai jelentőségű vállalatok – tette hozzá a lap. Mint ahogy a Horvát Elektromos Művek (HEP), a Horvát Autópályák (HAC) és a Horvát Posta részvényeinek eladása sincs terítéken, habár korábban szó volt ezek privatizációjáról is – emlékeztettek. A horvát kormány néhány éve azt tervezte, hogy a HEP 25 mínusz egy százalékos részvénycsomagjának eladásából szerzi vissza az INA részvényeit a Moltól.

Horvátország július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II).

Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Zágráb, addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak.

Az euróövezeti elvárások előírják azt is, hogy fel kell gyorsítani azoknak a vállalatoknak a privatizációját, amelyek nem bírnak stratégiai jelentőséggel. A cég részvényeinek többségét nyílt pályázaton 2020 áprilisáig magánkézbe kell adni, és az állam részesedése nem haladhatja meg a 25 százalékot. A horvát kormánynak továbbá le kell építeni a túlságosan kiterjedt állami szektort, ki kell vonnia a politikát az államigazgatásból, valamint az üzleti környezet javítása érdekében csökkentenie, vagy teljesen meg kell szüntetnie az adójellegű plusz terheket.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Aktuális pályázatok

Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.

Tíz évbe telt, mire rájöttünk, hogyan lehet tökéletes a bécsi szelet – Wolfgang Puck és fia a HVG-nek

Tíz évbe telt, mire rájöttünk, hogyan lehet tökéletes a bécsi szelet – Wolfgang Puck és fia a HVG-nek

Budapesten is kitart a jó minőség mellett Wolfgang Puck és fia, Byron Lazaroff-Puck – deklaráltan meg is kérik az árát. A világ egyik legismertebb séfje ma is töretlenül aktív a globális étteremhálózatának ügyeiben, de a Spago éttermeket már fiára bízza. Apát és fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.