Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Korszerűbb fémötvözetre cseréli a 100 forintos érmék alapanyagát a Magyar Nemzeti Bank (MNB), de a jelenleg használtak is forgalomban maradnak.
Az alakjuk, méretük, megjelenésük nem lesz más az új százasoknak, de az alapanyaguk igen: mostantól réz-nikkel-cink ötvözetből készülnek a bevonattal ellátott acél helyett, amelyet az érmegyártás terén manapság már csak elvétve használnak.
A jegybank szerint ez azért jobb, mert az érméket elfogadó automaták "stabilabban" működnek majd, és az "ellátásbiztonság szempontjából is kedvezőbb helyzetet" eredményez a váltás.
Az MNB két lépcsőben vezeti be az új 100 forintost:
- Az új érmék október 1-jétől válnak törvényes fizetőeszközzé. A kibocsátási rendelet kihirdetését követően a jegybank féléves felkészülési időt és technológiai támogatást biztosít a készpénzellátási lánc szereplőinek, így különösen az automaták üzemeltetőinek, hogy felkészítsék berendezéseiket az új alapanyagú 100 forintos érmék elfogadására.
- A készpénzforgalomban majd csak ezt követően, legkorábban 2020 májusában lehet majd találkozni a korszerűbb 100 forintosokkal.
