Franciaország lehet az első európai állam, amely minden polgára számára az arcfelismerő rendszerek alapján működő személyi azonosítást hoz létre. Alicem a belügyminisztérium által fejlesztett program neve, és már novemberre el kell készülnie. A belügy igyekszik megnyugtatni mindenkit: nem sérülnek a személyi szabadságjogok, mert az arcfelismerő adatbázist megsemmisítik, miután az azonosítórendszer megkezdi működését.

Emmanuel Macron az első olyan elnök Franciaországban, aki profi módon használja az informatikai forradalom eszközeit. A hétfőn eltemetett Jacques Chirac például a technofóbia mintapéldánya volt: Koppenhágában egy uniós csúcson a vendéglátók új mobiltelefonnal ajándékozták meg, mert olyan kezdetleges eszközt használt, melyet rajta kivül már kevesen. Amikor Bill Gates, a Microsoft főnöke látogatást tett Chiracnál az Élysée palotában a kilencvenes években, akkor azt látta: sehol egy számítógép, sehol egy zsinór. Egyből közölte: egymilliárd dolláros európai befektetését Nagy-Britannia kapja és nem Franciaország, ahol nem vették észre az informatikai forradalmat. Ezen akar változtatni Macron elnök, aki nemrég múlt negyven éves. Nem mindenki boldog ettől.

Ilyen a net négyszögesítése (La Quadrature du Net) nevű társaság is, mely óvni kívánja a polgárok személyi szabadság jogait az informatikai forradalom idején, ennek nevében pedig beperelte a francia államot az arcfelismerő program miatt. Martin Drago ügyvéd a sajtónak elmondta: ez odavezet, hogy az arcfelismerő programot tömegesen fogják alkalmazni - függetlenül attól, hogy maguk az érintett polgárok ehhez hozzájárultak-e vagy sem.

Nizza városában már működik a rendszer. Nem véletlen a helyszín: a franciák itt akarták megteremteni a hazai Szilícium-völgyet. A kísérlet nem épp sikeres, de az tény, hogy Franciaországban itt dolgozik a legtöbb informatikus. Felgyorsította az arcfelismerő rendszer használatát az az iszlamista merénylet is, amelyet a tengerparti sétányon követtek el 2016-ban, a nemzeti ünnepen. A belügy azóta szorgalmazza az arcfelismerő rendszer országos bevezetését.

A nagy kínai testvér figyel

Nem egyedi a francia ötlet. Peking a teljes, 1,4 milliárdos kínai lakosságot ilyen módszerrel kívánja ellenőrizni, ráadásul jó és rossz pontokat osztogatva mindenkinek. Különösen fejlett ez a rendszer a Hszincsiang-Ujgur tartományban, ahol a helyi lakosság gyakran lázadozik a kínaiak uralma ellen, Peking pedig mindenfajta fellépést a hatalom ellen terroristaakciónak tekint. Az arcfelismerő rendszer ennek megfelelően a hatóságok egyik leghatékonyabb eszköze az ujgur kisebbség kézben tartására. A francia belügy esküdözik , hogy ilyesmiről szó sincs Franciaországban, és arról is igyekeznek meggyőzni mindenkit, hogy biztonságos a rendszer.

Ehhez képest egy hacker nemrégiben 75 perc alatt betört az Alicembe, megcáfolta ezzel a belügyminisztériumnak azt az állítását , hogy a francia állam legszigorúbban védett személyi azonosító rendszeréről van szó. Vagy hogyha valóban így van, akkor a francia állam informatikai rendszere nem mondható épp tökéletesnek.

Brüsszelnek is fel van adva a lecke. Tény, az Európai Unió új bizottsága olyan Európát akar, mely fel van készülve a digitális korszak kihívásaira. Margrethe Verstager pedig megkapta a versenyjog mellett a digitális tárcát is. Vagyis a bizottságban elsősorban rajta múlik a francia rendszer megítélése, és főként annak eldöntése, hogy az összefér-e az uniós joggal. Az Alicem rendszer bírálói ugyanis azt állítják: a francia digitális személy azonosítórendszer megsérti az uniós jogot. Ennek eldöntése már csak azért is fontos lenne, mert más uniós tagállamok is fontolgatják a digitális személyi azonosítás bevezetését, éppúgy mint az arcfelismerő rendszerek országos alkalmazását. A személyi szabadságjogok védelmezőit azzal nyugtatják meg, hogy a bűnözők és terroristák elleni harcban enélkül a hatóságok tehetetlenek lennének. Ennek ellenére a Nagy Testvér figyelmére sokan nem tartanak igényt az Európai Unióban.