A menekültkvóták alapján végzett áthelyezési programok nem teljesültek, és azt a célt is legfeljebb részben érték el, hogy enyhüljön a migrációs nyomás a görögökre és az olaszokra – állapítja meg most kiadott különjelentésében az Európai Számvevőszék.

A számvevők Olaszországban és Görögországban vizsgálták a menedékjogi kérelmek elbírálását segítő hotspotok működését. Némi javulást állapítottak meg a görögöknél, ám „továbbra is rendkívül rossz állapotok uralkodnak a kapacitás, illetve a kísérő nélküli kiskorúak helyzete tekintetében”. Nemzeti szakértőből kevés van, miközben az EU határőrizeti szerve, a Frontex „a szükségesnél több munkatársat küldött a vizsgálat szerint üres vagy szinte üres olasz hotspotokra”.

Nem jobb a helyzet a migránsok áthelyezésével kapcsolatban sem. A magyar kormány által a kezdetektől elutasított rendszer célja 160 ezer bevándorló áthelyezése volt, ám ehhez képest csak 98 ezer ember áthelyezéséről kötöttek jogi megállapodást, és ennek is csak bő egyharmadát,

mindössze 34 075 személyt helyeztek át.

A számvevők szerint a rendszerek vártnál rosszabb teljesítménye főként annak tudható be, hogy az áthelyezésre potenciálisan jogosult migránsok közül nagyon kevesen regisztráltak, mivel kezdetben egyik ország hatósága sem tudta az összes potenciális jelöltet azonosítani és sikeresen az áthelyezési kérelem benyújtása felé irányítani. Mihelyt a migránsokat áthelyezés céljából regisztrálták, máris több sikert lehetett elkönyvelni. A számvevők azonban több műveleti hiányosságot is találtak az áthelyezési folyamattal kapcsolatban.

A görögöknél baj van a menekültügyi esetek feldolgozásával is. Az EU és Törökország közötti megállapodás nyomán jelentősen lecsökkent az érkezők száma, ám a gyorsított határátlépési eljárás nem működik: a kérelem benyújtásától az elsőfokú határozat megszületéséig 2018-ban az ideális pár nap helyett átlagosan 215 nap telt el.

Ennek a késlekedésnek az egyik fő oka az volt, hogy a görög szigeteken hiányoztak a kiszolgáltatottsági értékelés végrehajtására jogosult orvosok. A gyorsított és a rendes eljárás esetében még problémásabb volt a helyzet: egyes interjúk időpontját 2021-re, illetve 2023-ra tűzték ki. Ezenkívül nagyszámú elsőfokú elutasító határozat lép a fellebbezési szakaszba.

Olaszországban legalább a kapacitás megvan az érkezések kezelésére, de a menedékkérelmekkel és a fellebbezésekkel már ott se nagyon tudnak megbirkózni – állapította meg a számvevőszék.

A 2015-ben benyújtott menedékjog iránti kérelmek átlagosan több mint 4 év alatt jutottak csak el a végső jogorvoslati szakaszba.

A hosszadalmas eljárások miatt pedig jóval kevesebb migránst küldenek ténylegesen vissza, mint ahány kiutasítási határozat születik. Ezért ugyanakkor az egységes ügykezelés, a fogdák és a kiutasító határozatok kölcsönös elismerésének és közös nyilvántartásának a hiánya is felelőssé tehető. És persze az is, hogy a migránsok a kiutasítási határozat meghozatalát követően egyszerűen elszöknek.