Alkotmányellenes a lakáslottós törvény egy ponton

Részben igazat adott az Alkotmánybíróság egy magát kisemmizettnek érző vállalkozónak, aki a Nemzeti Otthonteremtési Közösségekről (NOK) szóló törvény ellen tett panaszt még három éve. Ám még így is bővülhet a programban részt vevő vállalkozások köre.

A 2016 nyarán elfogadott törvény szerint a közösségi tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget pedig a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki. A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, 2018 elején pedig az első sorsolást is megtartották.

Az ellenzék kezdettől háborgott amiatt, hogy szűkre szabták a szervezésben részt vevők körét, az MSZP szerint a javaslat nem a családokat, hanem csak egy embert, az ötletgazda Rogán Antal miniszterelnöki kabinetiroda-vezető ismerősét, Nyéki Zoltán vállalkozót és annak két cégét támogatja.

Az Alkotmánybírósághoz forduló vállalkozó is azt írta, hogy csak zártkörű részvénytársaság lehet szervező, de ha egy cég nem így működött, a törvény kihirdetésétől hatályba lépéséig eltelt 15 nap alatt nem volt képes átalakulni, vagyis kirekesztették a körből. Emellett a 2014-től betiltott fogyasztói csoport működtetésében való részvételt írták elő a megbízható szervezői minősítés elnyerésének egyik feltételeként, vagyis őt tulajdonképpen egy tiltott üzleti tevékenységtől való tartózkodás miatt érte utólag joghátrány. Azzal érvelt, hogy nem tud piacra lépni, ezért behozhatatlan és indokolatlan versenyhátrányba kerül.

Az Alkotmánybíróság a panasz nagy részét elutasította, kimondták, hogy nem ütközik az alaptörvénybe, ha egyesek egy törvény feltételeinek már annak hatályba lépésekor megfelelnek, mások viszont erre csak később képesek, de arról is döntöttek, hogy egy ponton tényleg baj van.

Ugyanis az országgyűlés valóban előírta, hogy a szervező cég igazgatóságában legalább egy tagnak legalább öt évi vezetői gyakorlata kell legyen korábban fogyasztói csoportokat működtetett vállalkozásban. Az Ab szerint igaz ugyan, hogy amikor megtiltották új fogyasztói csoportok létrehozását, a korábbiak még tovább működhettek, de ilyen cég kevés volt, és mára azok is megszűntek. "A fogyasztói csoportok szervezésében korábban részt nem vett új cég 'önerejéből' nem képes a szóban forgó feltételt teljesíteni: vezető tisztségviselője nem szerezheti meg az előírt, fogyasztói csoport működtetésével kapcsolatos szakmai gyakorlatot”, és valójában ma már máshonnan se lehet elcsábítani ilyen szakembert.

A törvénynek ez a pontja tehát az Ab szerint

lényegében elzárja a piacra lépéstől a korábban ilyen tevékenységet nem végző új cégeket. Ezért e rendelkezés a vállalkozáshoz való jog aránytalan korlátozását eredményezi,

vagyis alaptörvény-ellenes. Ezt megsemmisítették, vagyis akit csak ez akadályozott meg a szervezésre való jelentkezésben, és 2016 óta nem ment el a kedve az egésztől, az most újra nekifuthat.

Az Ab-döntés nem egyhangúlag született, öt alkotmánybíró nem is foglalkozott volna érdemben a panasszal, mert vitatták a benyújtójának jogosultságát, Czine Ágnes ezzel szemben viszont még más paragrafusokat is törölt volna.