Az uniós tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő Ecofin mai ülésének kiemelt témája volt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés európai stratégiája – tájékoztatott Varga Mihály pénzügyminiszter. Varga azt mondta, magyar részről aggályos a felügyeleti funkciók EU-szintű intézményekre való áthelyezése. A felügyelet a közös szabályok betartása felett őrködne, de a magyar álláspont szerint a részletes, naprakész információkkal rendelkező nemzeti hatóságok hatékonyabban tudják kezelni az unió előtt álló kihívásokat.

Varga Mihály elmondta, hogy a magyar kormány nem ért egyet a pénzügyminiszterek határozatának azon megállapításaival, miszerint a magyar költségvetésben kiigazításra lenne szükség. Varga ezután a magyar gazdaság pozitív mutatóit sorolta: nő a GDP, kiegyensúlyozott az államháztartás, csökken az államadósság, bővül a foglalkoztatás, nőnek a bérek is. A tárcavezető szerint módszertani különbségek is állnak az Ecofin kritikája mögött. Az unió által diktált korrekciók Varga szerint szükségtelenül fékeznék a magyar gazdaság teljesítményét.

Az ügy előzménye, hogy az uniós pénzügyminiszterek évek óta strukturális kiigazítást sürgetnek Magyarország részéről: az állami kiadások visszafogását és az államadósság lefaragását. A magyar gazdaság ugyanis valóban jól teljesít, a költségvetés stabil és az éves hiányok alacsonyak. A kormány ugyanakkor a gazdasági növekedés miatt emelkedő adóbevételeket jórészt el is költi, a GDP-arányos államadósság magas, és csak lassan csökken, főként a GDP növekedésének köszönhetően (a GDP lassan-lassan kinövi az adósságot).

A pénzügyminiszterek megvitatták az EU fejlődő országok számára nyújtott nemzetközi fejlesztés-finanszírozás intézményi rendszerének átalakításáról szóló javaslatot is. Varga Mihály a magyar álláspontról szólva kifejtette: a fejlesztések finanszírozását a tömeges migrációt kibocsátó országokban kellene növelni, a kiváltó okokra helyben megoldást találni beruházásokkal, munkahelyek teremtésével, infrastruktúrák kiépítésével.