Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Kásler Miklós miniszter arról beszélt az InfoRádiónak, hogy a Pénzügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma felmérte az eladósodások okait, és arra jutottak, hogy 30 százalékban a kórházmenedzsment tehető felelőssé a kórházi adósságok újbóli felhalmozódásáért.
A hiányhoz szerinte a kedvezőtlen intézményi struktúra is hozzájárul.
A Népszava két napja arról írt, hogy idén október végén a kórházak adóssága már 63,8 milliárd volt, és az intézmények tartozása havonta 10-20 százalékkal nő. “Ráadásul változatlan finanszírozási szerkezet mellett a következő év sem lesz könnyebb” - írta a lap.
Pelenka, vécédeszka, szaloncukor - adományokat vár a Szent János Kórház
Az intézmény karácsonyi gyűjtést indított az osztályai megsegítésére. Terjedelmes a lista.
Hogy mekkora a baj, azt a kórházakhoz kirendelt költségvetési biztosok főnöke, a Költségvetési Felügyeleti Igazgatóság vezetője, Gárdos Csaba is érzékeltette:
Ha már márciusra 14, szeptemberre pedig 32 kórháznak fogy el az elkölthető kerete, akkor ott valami nagyon nagy baj van
– mondta.
Sinkó Eszter egészségközgazdász az IME szaklap keddi konferenciáján azt mondta, a legfrissebb OECD-adatok alapján tavaly a GDP 6,6 százalékát fordította a kormány egészségügyre, ami “szégyentelenül kevés”.
“Mindnyájan tudjuk, hogy nem bír ki az ágazat újabb négy évet tétlenségben. Csapdahelyzet van: a Pénzügyminisztérium addig nem ad többletforrást, míg nincs struktúraátalakítás” - tette hozzá Sinkó.
Nyilvánvaló, ahol a probléma, ott kell beavatkozni - ezt már Kásler Miklós nyilatkozta az InfoRádiónak, hozzátéve, hogy ennek megfelelően alakulnak majd a soron következő időszak döntései. Arról viszont még nem született döntés, hogy a kormány mikor és milyen feltételek mellett rendezi a kórházak adósságát.
