szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Legyen szó a karácsonyi menüről, rokonlátogatásokról, vagy akár ajándékokról, a környezetterhelés szempontjából az ünnepi időszak felér egy katasztrófával.

Hatalmas a karácsony ökológiai lábnyoma: a Stockholm Environment Institute (SEI) már 2007-ben arra jutott, hogy ez a 3 nap kiteszi az egész éves lábnyomunk 5,5 százalékát, vagyis három hétnek megfelelő fogyasztást és szemetet produkálunk. Nézzük, hogyan.

Maga a karácsonyfa

Nincs karácsony fenyőfa nélkül. Az ünnep jelképe azonban az egyik legnagyobb szennyezője is. Két opció áll a legtöbbünk előtt: díszíthetünk műfenyőt, illetve vágott, élő fát, viszont egyik lehetőség sem túl környezetkímélő. Egy kifejezetten ezzel a céllal ültetett élő fát általában 12 évig nevelnek, mielőtt az otthonok díszévé válnak, és szén-dioxidot nyeli el egészen addig, amíg ki nem vágják.

Kevés szomorúbb látvány van, mint a díszeitől megfosztott, a járda szélén elszállításra váró, száradó fák, amelyeket napokkal ezelőtt még körbeült és rajongva csodált a család. A fa életútjához mérten kérészéletű ünneplés után azonban sanyarú sors vár rá: komposztálják, vagy elégetik, utóbbi viszont metán felszabadulásával jár.

©

Ezzel szemben a műfenyők többnyire Kínából utaznak hozzánk, és kőolajszármazékokból meg fémből készülnek, így a gyártásuk és a szállításuk során is jelentős az ökológiai lábnyomuk. Bár a műfenyő nem hullajtja a leveleit és nem szárad ki a szobák hirtelen melegében, a montréali Ellipsos független környezeti ügynökség életciklus-elemzése alapján az élő fenyő a legtöbb esetben még mindig jóval környezettudatosabb döntés: legalább 20 éven át kellene használnunk egy műfenyőt ahhoz, hogy egyenértékűvé váljon a vágottal. A legjobb megoldás nyilván egy földlabdás, kertbe kiültethető fa lenne, amelyet a lakásban élők, még ha van is erkélyük, nehezen oldanak meg. Így ha átvitt értelemben is zöld fát szeretnénk, akkor marad a bérlés, vagy valamilyen alternatív megoldás (például kreatív dekoráció).

A karácsonyi menü

Nincs magyar konyha hús nélkül: az ételeink közel 70 százaléka tartalmaz valamilyen húsfélét, ami rossz hír a fenntarthatóságra törekvőknek. Ha az élelmiszeripar ökológiai lábnyomát vesszük figyelembe, akkor a húsról és a tejtermékekről is le kellene mondanunk, hiszen jóval nagyobb hatással vannak a környezetre, mint a gabona és a zöldségfélék termesztése. Azt mindenki döntse el maga, helyettesíti-e a pulykát tofuval, de amikor csak tehetjük, válasszunk helyi termelők által kínált termékeket, ha környezettudatosak szeretnénk lenni.

©

Van azonban még egy gond. Az Európai Parlament adatai alapján az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek mintegy egyharmada a szemétbe kerül, ennek pedig több mint fele a háztartásokban keletkezik. Ha az ételhulladék ország lenne, Ételisztán lenne a világ harmadik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója az élelmezésügyi világszervezet, a FAO szerint.

Karácsonykor különösen roskadozik a családi ebédlőasztal, így, hogy a mértéktelen pazarlást elkerüljük, ha a nagyi kínál, nincs mit tenni: még egyszer szedni kell, és enni kell. Ám a mértéktelen fogyasztás sem megoldás. A karácsonyi menüvel egy átlagember 26 kilogrammnyi szén-dioxidot termel a SEI kutatóinak eredményei alapján.

Persze sok kicsi sokra megy, de jó hír a húsfogyasztók szemszögéből az, hogy a vegetáriánus karácsonyi menüvel csupán 3 kilogrammot, bioételekkel 2 kilogrammot, low waste életmóddal, vagyis a hulladék csökkentésével már 7 kilogramm szén-dioxidot faraghatunk le ebből fejenként. Kutatások alapján minél kevesebbet keresünk, annál kisebb az élelmiszer-lábnyomunk, úgyhogy ha nem kapunk fizetésemelést jövőre, azzal még jót is tehetünk a környezetünknek. Legalábbis vigasztaljuk ezzel magunkat.  

Ünnepi fények

Az éjt is nappallá téve, az űrből is látható karácsonyi díszkivilágítás hatalmas ökológiai lábnyomot hagy. A házak és kertek minden centiméterének ünnepi fénybe borítása az USA-ban különösen nagy hagyománnyal bír. Az amerikai lakosok 6,6 milliárd kilowattórányi áramot égetnek a karácsonyi fényekkel, ez az energiamennyiség elegendő lenne több mint 800 ezer otthon egész éves világítására.

Jó hír, hogy LED-izzókkal 70 százalékos megtakarítást érhetünk el a hagyományos társaikhoz képest és tovább is használhatóak. A gyertyák tekintetében pedig a petróleumalapú paraffin helyett válasszunk szója-, méhviasz vagy más növényi alapú fény- és hangulatforrást.

©

Rokonlátogatás

Az ünnepek körüli időszak az, amikor még az is nekiindul, aki amúgy nem szokott, és keresztbe-kasul utazza az országot a rokonok látogatása végett, így a karácsony és a szilveszter közti időszak a valódi karácsonyi lidércnyomás az utazásunk során kibocsátott ökológiai lábnyom szempontjából. Ezt a kényelem miatt személyautóval teszik meg a legtöbben, bár öröm az ürömben, hogy legalább az egész család összezsúfolódhat egy kocsiba, és megvalósul a carsharing, nem egy ember árválkodik a volán mögött. A rokonok látogatása nyilván a legkörnyezettudatosabb tömegközlekedéssel, kerékpárral vagy éppen gyalog lenne, de ha igazi szentségtörést akarunk elkövetni, akkor bonyolítsuk le videóhívással a családi vacsorát és a közös Csendes éj éneklését.

Ajándékozás és csomagolás

A karácsonyi képeslapokról mondjunk le, helyette írjunk e-mailt! Az ajándékozás puszta ténye is alapból dilemma elé állít bennünket, ezt pedig a négyzetre emeljük, ha a fenntarthatóságot is szem előtt tartjuk.

Karácsonykor – pláne a szenteste égető közelségét érezve – jóval többet és jóval kevésbé átgondolva vásárolunk. A nem kívánt ajándékoknak azonban mi is, a szeretteink és a Föld is megissza a levét. Ha nem vágyunk a bevásárlóközpontokban hömpölygő tömegre, és inkább online korzózunk az üzletek között, az interneten rendelt ajándékok még több csomagolással és a szállítás lábnyomával járulnak hozzá a már amúgy is tetemes ökolábnyom-lajstromhoz.

©

Igazán fenntarthatóan úgy ajándékozhatnánk, ha mi magunk készítünk praktikus és kihasználható dolgokat, lehetőleg helyi alapanyagokból. Azonban az év végi hajrá és a december 23-i munkanap nem biztos, hogy ösztönzően hat az otthoni barkácsolásra.

Az ajándékok terén a legjobb az lenne, ha sokáig tartanának és legalább biztonsággal kidobhatóak lennének, így a közkedvelt elektronikai cikkek, ruhák és kozmetikumok első körben ki is estek mint fenntartható ajándéklehetőségek. A legzöldebb ajándékok a minimum helyben, etikusan készült, biológiai úton lebomló, vagy újrahasznosítható dolgok, vagy nem is tárgyi ajándékok lennének.

A környezettudatosság viszont nem könnyű:

ha az alapján vásárolnánk ajándékot, hogy mi bomlik le a leghamarabb, papírtörlőt kellene tennünk a fa alá.

Ez néhány hét alatt lebomlik, de máris ellentmondásba keveredünk, mert ennél sokkal környezettudatosabb választás egy nem egyszeri használat után kidobásra ítélendő törlőkendőt ajándékozni.

A másodkézből származó dolgok és az ajándékkártyák szintén zöldebb ajándéknak számítanak. Ezen a téren reményt nyújtanak a fiatalok: egy friss Deloitte-kutatás alapján az 1995 után született Z generáció tagjainak 61, az 1980-1994 közötti Y generáció 43, az X generáció tagjainak viszont csak 25 százaléka tervezi, hogy használt terméket ad karácsonyi ajándék gyanánt – a jelentés alapján egyébként nagyobb arányban adunk másodkézből származó dolgokat családtagoknak, mint barátoknak vagy munkatársaknak. A szemétbe dobás helyett viszont inkább adományozzuk el, ha már olyan került a fa alá, ami nem tetszik nekünk. 

Ez idő tájt természetesen jóval többet is szemetelünk. A csomagolópapírok újbóli felhasználását nem segíti elő viszont a papír gyűrődése, a lehúzott cellux által hagyott foltok és az, hogy a legtöbb ajándékot általában csak tépéssel lehet kiszabadítani a csomagolásból. Így a kedves, esztétikára törekvő gesztussal rekordmennyiségű szemetet termelünk a csomagolóanyagokkal, szalagokkal, csokrokkal és masnikkal.

©

Felejtsük is el a vitathatatlanul ünnepi, ám csillámos, szőrmés, fényes, csomagolópapírokat, ezek egyszerűen nem újrahasznosíthatóak. Ezzel szemben az ajándékzacskók évekig és a kiterjedt rokonság teljes szélességében cirkulálhatnak, csak arra figyeljünk, hogy ne írjunk semmit (se nevet, se dátumot) az ajándékkártyára.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Sztojcsev Iván Gazdaság

Télapó és az elhibázott projektmenedzsment

Nem egyszerű eldönteni, hogy Télapó a világ legjobb projektmenedzsere-e vagy a legrosszabb. Azt mindenki, aki valaha végigcsinált egy vizsgaidőszakot, pontosan tudja, hogy a határidő előtti utolsó éjszakán csodákat lehet tenni, de felvetődik a kérdés: ha egy évre előre tudjuk, mikorra kell végezni, nem lehetne jobban megszervezni a felkészülést?

Az Index volt munkatársa is ír a népszabis Fedél Nélkülben

Az Index volt munkatársa is ír a népszabis Fedél Nélkülben

Közös videóval emlékeznek 1956-ra az ellenzéki pártok

Közös videóval emlékeznek 1956-ra az ellenzéki pártok

Gulyás Gergely Ferenc pápa melegjogi nyilatkozatáról: Református vagyok

Gulyás Gergely Ferenc pápa melegjogi nyilatkozatáról: Református vagyok