Általános recesszió
Ha fokozódik az Egyesült Államok és Kína közti kereskedelmi háború, ha Donald Trump elnök netán az európai autóimportot is alaposan megvámoltatja, és még egy átmenet nélküli Brexit is bekavar, akkor a körkörös világgazdasági küzdelmek és pozícióharcok következtében a Magyarországon készült termékek iránti kereslet is borítékolhatóan zsugorodik. Bár egyetlen hónap fejleményeit nem szabad eltúlozni, májusról júniusra csökkent az ipari termelés, és abban a hónapban sem az export, sem az import nem érte el az előző évit. Az idei év első hat hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege csaknem az ötödével, 3,3 milliárd euróra mérséklődött. A behozatalt az erős belső kereslet dinamizálja, a kivitelt viszont már most is némi bizonytalanság övezi, egy erős dekonjunktúra vagy recesszió ezt a folyamatot erősítheti. Márpedig a zsugorodó exporttöbbletnek az a következménye, hogy a külkereskedelem nem járul hozzá a hazai össztermék növekedéséhez, hanem visszafogja azt.
Iparági recesszió
A globális technológiai váltás előtt álló és morálisan is megtépázott autóipar még akkor is belecsúszhat egy dekonjunktúrába, ha a nemzetközi kereskedelmi háború nem eszkalálódik. Magyarországon tavaly stagnált az ágazat termelése, de az idei év első öt hónapjában az ipar átlagát meghaladó mértékben bővült. Ám 2008 ősze óta tudható, hogy akár hetek, hónapok alatt is képes összecsuklani. Termelése 2008-ról 2009-re mennyiségben 30 százalékkal, értékben 4047 milliárdról 3074 milliárd forintra csökkent. Mindez súlyos műszak- és létszámcsökkentéssel járt. A járműipar akkor az ipari export 27 százalékát adta, ma már az egyharmadát, és a magyarországi személygépkocsi-termelés elsöprő többsége exportra megy. A magyar kormány mindhárom nagy német autógyártótól megaberuházásokat vár a következő években, közülük a Mercedes már bejelentette, hogy halaszt, a BMW nem ad határozott időpontot a tervezett debreceni gyár startjára, viszont beindítja a duális szakképzést, az Audi pedig a közelmúltban indított el egy 41 milliárd forintos fejlesztést Győrben – 15 százalékos állami támogatással. A magyarországi gyártók válságtűrő képességén évi 0,5–1 százaléknyi hazai össztermék is múlhat.
Túry Gergely
Valutapiaci bizonytalanságok
A globális pénzügyi zavarokat a forint rendszerint megérzi, bár jelenlegi, eurónként 325 körüli középárfolyama nem a globális folyamatoknak, hanem alapvetően a Magyar Nemzeti Bank laza monetáris politikájának a következménye. A jegybank vezérkara pedig szemlátomást elégedett a helyzettel. Mivel a kamatemelési várakozások elcsitultak, normál üzletmenet mellett nem kellene további váratlan és erőteljes forintgyengülésre számítani. Ezzel együtt egy valutaháborút a forint sem könnyen vészelne át, márpedig a jen és a dollár hevesen küzd egymással, továbbá a felzárkózó államok valutái körül is sok a bizonytalanság, Argentínától Törökországig. Júliusban átlagosan 327 forintot kellett adni egy euróért, ami azt mutatja, hogy a nemzeti valuta nem sebezhetetlen.
Kamat- és hozamcsökkenés
A közgazdasági álmoskönyvek szerint súlyos recessziót jelez előre. Márpedig az elmúlt napokban beszakadtak a hozamok, a német állampíroké mélyen mínuszban van, és az általános esés a mélybe vitte a magyar kötvények árazását is. Furcsa helyzet állt elő: miközben az állam példátlanul olcsón juthatna forráshoz a nemzetközi vagy akár a hazai piacon is, extra kamatokkal csábítja magához a lakossági megtakarításokat. Adóssága minél nagyobb hányadát hazai lakossági befektetők kezében akarja tudni, és ezért egyre nagyobb felárat fizet.
A Prémium Magyar Államkötvény a maga 4 százalék fölötti kamatozásával és a futamidő alatt 5 százalékhoz közeli hozamra belőtt Magyar Állampapír plusz, a szuperkötvény annál vonzóbb, minél mélyebben vannak az egyéb befektetések hozamai. A konstrukciót láthatóan nem hozam- és kamatcsökkenésre, hanem folyamatosan emelkedő ár- és kamatszintre találták ki. Ha a hozamok tartósan nulla körül vagy mínuszban alakulnak, esetleg még a tőzsde is megbicsaklik, akkor ez az unikális megoldás ellenállhatatlan vonzerőt jelenthet. Eddig összesen 1380 milliárd forint folyt be a szuperkötvénybe, ennek közel fele a korábbi lakossági kötvények lecseréléséből, másik fele egyéb lakossági megtakarításokból – befektetési alapból, bankbetétből – származik.
A jegybank becsült adatai szerint az előbbi, azaz 640 milliárd forint tehát olyan pénz, ami után az állam több kamatot fog fizetni, mint eddig, a másik része pedig olyan, ami eddig a pénzpiacon volt. Egyik sem látszik túl racionálisnak, nem folyhat a végtelenségig, mert az államnak brutálisan sokba kerül. Ha a lefelé tartó hozamok a mélyben stabilizálódnak, idővel felmerülhet a kibocsátás visszafogása, esetleg felfüggesztése is. „Az irányadó kamatot nem a jegybank, hanem a költségvetés határozza meg, legalábbis a lakossági piacon; ilyen a világon nincs” – véli Bodnár Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke.
