Drágul a kenyér

Hamarosan drágul a liszt és a kenyér - írja kedden a Világgazdaság, amely szerint az alapanyag-, energia- és munkabérköltségek emelkedése, valamint az afrikaisertéspestis-járvány megelőzésével kapcsolatos intézkedések miatt a malmok január végétől 3-5 forinttal növelik a liszt kilogrammonkénti árát, a pékségek pedig 10-15 százalékos emelést terveznek a következő hetekben.

Az átlag magyar évi 35 kilóval többet eszik, mint 2010-ben, és még mindig szűkösen él

Önnek elég lenne napi 447 forint étkezésre? A lakosság fogyasztása általában véve nő, de a szegényebb rétegekben a kiadások nagy része még mindig a puszta megélhetésre megy el. Csak az emberek harmadának van annyi jövedelme, amennyit az átlagos megélhetéshez szükségesnek tart.

A lapnak a Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója azt mondta, az emelési kényszer tényezői közül a legfontosabb az alapanyag ára. A tavalyi jó átlagos termés minőségét 2010 után ismét nagyban befolyásolta a fuzárium nevű gombafertőzés jelenléte, keresni kell azokat a tételeket, amelyek megfelelnek az egészséges termés követelményeinek. Emiatt már magasabb árat kell fizetni a búzáért.

A sütőipari termékek ára nem elsősorban a lisztár-növekedés miatt fog emelkedni a Magyar Pékszövetség alelnöke szerint. Fülep Zsolt, a Világgazdaságnak a villamos energia és a gáz árának növekedésével és a bérnöveléssel és például az olyan alapanyagok árának emelkedésével magyarázta a drágulást, mint a csehországi tejpor, amely a múlt év eleji 600 forint után már 950 forintba kerül.

Jön az új év: drágul a cigi, a lottó és a posta

Miként próbálják kivédeni a háztartások az 1980-as évek áremelkedéseit, amelyek azzal kezdődtek, hogy 1979-ben 5,40 lett a 3,60-as kenyér ára? Ezt kísérelte meg felderíteni az Országos Piackutató Intézet 1984 nyarán végzett vizsgálata. A kutatás eredményeit akkor a HVG közölte, ezek alapján mindenki eldöntheti, mennyire hasonlít mostani élete (vagy családjáé) ahhoz, amilyen a Kádár-rendszer utolsó évtizedében volt.