2014 és 2019 között a nominális keresetek 60, a reálkeresetek közel 50 százalékkal nőttek. A KSH jövedelemstatisztikája szerint a háztartások jövedelme ebben a hat évben összesen 28 százalékkal emelkedett.

Csakhogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. 1000 fős, havonta elkészített, reprezentatív lakossági felmérésének adatai alapján az emberek jelentős része ezt nem érzi.

Az elmúlt években a megkérdezett háztartásoknak csak 15-25 százaléka érezte úgy, hogy az előző évhez képest jelentősen vagy kisebb mértékben javult pénzügyi helyzete. A jelentősen vagy kissé romló pénzügyi helyzetű háztartások aránya 2018-ig erősen csökkent (15-ről 5 százalékra), majd tavaly ismét emelkedni kezdett, 7,5 százalékra. Ugyanakkor a nagy többség, a háztartások háromnegyede az elmúlt hat évben rendre változatlannak vélte pénzügyi helyzetét.

A szakértők úgy tartják, hogy a lakosság a 3 százalék alatti mértékben bővülő reáljövedelem-növekedést nem igazán érzékeli. Csakhogy az elmúlt években ennél több mint 1 százalékponttal gyorsabban emelkedtek a reáljövedelmek.

A különbséget az okozhatja, hogy lakosság által érzékelt és a statisztika által kimutatott ár-, valamint jövedelememelkedés eltér. Az áremelkedés mérésének sok a módszertani problémája, miközben a lakosság inflációs érzetére néhány vezértermék (főleg napicikk vagy az üzemanyag) aránytalanul nagy hatást gyakorol.

Az is a magyarázatok között lehet, hogy a jövedelmek fehérednek, ami a statisztikában emelkedésként jelentkezik, de sokan csak azt érzik, hogy már nem zsebbe kapnak fizetést.

És fontos magyarázat a magyar társadalom erősödő differenciálódása is: a középosztály gyarapodása kisebb, mint amit a statisztika sugall.